A technót (más új elektronikus tánczenei műfajokkal együtt) a kilencvenes évek elején ismerte meg Japán - az adaptáció nem volt nehéz, elvégre japán művészek (és hangszerkonstruktőrök) korábban is élen jártak az új technológiák zenei célú alkalmazásában. Hamarosan a világ is megismerhette a japán e-zenei pionírokat, s ami most számunkra különösen fontos, az ifjú Takaakit is ekkoriban nyűgözte le teljesen az új stílus, olyannyira, hogy 1994-ben Észak-Japán már az általa szervezett, neves nemzetközi fellépőkkel teljes partiktól volt hangos. Nem sok kellett persze hozzá, hogy ezek után zenekészítő producerként és lemezlovasként is bizonyítsa tehetségét és tudását – elismertsége pedig azóta is töretlen. Európába a kétezres évek eleje óta látogat rendszeresen, azóta számos neves fesztiválon fellépett – néhány éve a Szigeten is.
S hogy hogyan lesz egy szigorú underground elveket valló japán alapító technoatya ennyire népszerű Európában is? A hagyomány és a jövő, a régi és az új, az underground és a populáris mesteri összesimítása által. Takaaki zenéje, szettjei az elképesztően sűrű poliritmikára épülnek – talán senki más nem tud ennyire dinamikusan rétegezni dobokat, zajokat, szubbasszusokat, ritmusokat, mintákat úgy, hogy a techno lüktetése, dübörgése ne vesszen el – sőt, felerősödjön. Gépesített taikodob-együttes, szamurájkardtechno, japán technológia egy intézményalapító senseitől – hozzá a megfelelő magyar virtus Isu és Dorka lemezjátszóiról. Vetít: a Kiégő Izzók csapata.
Elmúlt felettük az idő, vagy elképzelhetetlennek tűnnek az eredeti alkotóik nélkül – íme azok a franchise-ok, amelyeket nem valószínű, hogy bárki elővenne egy remake-re. Vagy legalábbis reméljük.
Moldovában parlamenti választást tartanak, a kis ország méreteit jóval meghaladó geopolitikai fontossága miatt pedig Oroszország már nem is nagyon akarja titkolni a dezinformációs hadjáratait, miközben az utolsó pillanatban a választási hivatal több ellenzéki jelöltet is eltiltott az indulástól.
Hol vannak már azok az idők, amikor Farkas Flórián szállította a voksokat a Fidesznek? A kormányfő kénytelen saját maga üzeneteket megfogalmazni a tábornak, amely megosztottá vált, miközben épül egy rendszerkritikus cigány közösség is.
Három tanév alatt 134-ről 61-re csökkent a szentesi Horváth Mihály Gimnázium új beiratkozóinak száma – hangzott el a szülői értekezleten, melyet nem az iskola hívott össze. A fórumon olyan petíciót is alá lehetett írni, amiben az igazgatónő – fideszes önkormányzati képviselő – leváltását kérik.
Fontos szerepet töltenek be a hazai közoktatásban a tanodák a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásában, azonban jellemzően szűkös keretek között működnek. Az Európai Unió támogatja az intézményeket, ugyanakkor irreálisan nagy adminisztrációs terheket rak a szervezetekre.
Semjén Zsolt magából kikelve bizonygatta, hogy „soha, semmilyen bűnös viszonyhoz nem volt köze”. Pedig civileket és ellenzéki politikusokat, vékonyabb ténybeli alapon is összesározott már a fideszes médiagépezet.
A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.
Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.
Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.
