Térey János: Paulus

  • 2013. április 15.

Snoblesse

Az apostol, a hacker és a tábornok – Térey hősei színpadon.


Fotó: Dusa Gábor

A Paulus, Térey János nagyszabású verses regénye, 2001-ben jelent meg, s mi nem késlekedtünk leírni: „Minden bizonnyal az ezredforduló magyar lírájának összegző érvényű alapműve lesz.” Ám ez még nem minden, mert kritikusunk e szavakkal zárta recenzióját: „Ritka, kivételes irodalomtörténeti pillanat: a kéjes élvezetet nyújtó, széles körben fogyasztható, populáris szórakoztatás és a legkényesebb ízlésnek is megfelelő, archaikus utóízeket hordozó, korszerű magasirodalmi igényesség találkozása a bármifajta műveletre képes, nagy teljesítményű számítógépet tartalmazó antik, mahagóni íróasztalon. Remekmű született, alighanem.” Nos, e pálfordulatokban gazdag remekmű, melynek főszereplője három Pál (Pál, az apostol, Friedrich von Paulus, a sztálingrádi vesztő, és Pál, a budapesti hacker) Makranczi Zalán rendezésében-főszereplésével és Gergye Krisztián táncos-koreográfusi közreműködésével kerül színpadra a Bethlen Téri Színházban.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.