Tim Hecker a Trafóban

  • 2014. április 8.

Snoblesse

A kanadai ambient elektronikai legenda lemezbemutatója a Ferencvárosban.
false

Az elektronikus esteket prezentáló Electrify sorozat ötödik része kissé tán légiesebb zenei univerzumokba kalauzolja a honi zenerajongókat. A többé-kevésbé elektronikus zenék egyik centrumából, Kanadából érkezik hozzánk Tim Hecker, a kortárs ambient egyik klasszikusa. Hecker a zongora, a digitális zajok és a számítógépzene finom szépségét komponálja össze afféle zseniális festői absztrakcióvá.  A 2001-ben inkább délibábként, mintsem üstökösként felbukkanó Tim Hecker számos, izgalmas ambient kiadvány, album, kompiláció stb. után tavaly Virgins címmel készített lemezt – e viszonylag friss albumát mutatja be az este során a Trafó közönségének. A lemezen felbukkanó zongora, a fafúvósok és a szintetizátor hangjai harmonikus egységgé fonódnak össze: a kísérteties lebegés érzése szinte ellenállhatatlanul ragadja magával a hallgatóságot.

A Hecker előtt fellépő, tavaly a Farbwechsel kiadónál remek albumot kiadó Imre Kiss éteri melankóliája a ködös tájak magányát rajzolja át lágyan lüktető hanghullámokká. Az est méltó felvezetéséről a Plug & Lay kiadó szíve és a Lay-up! audiovizuális klubest egyik házigazdája, Bernáth Péter gondoskodik.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.