Tours de France: Maïa Vidal & Jónás Vera

  • 2013. február 15.

Snoblesse

Sanzon-poppal fűt a hajó.


Kalifornia, Brooklyn, Ithaca, Barcelona, Párizs: sok víz lefolyt a Hudsonon (és egy kevés a Szajnán is), míg Maïa Vidal megtalálta saját, külön bejáratú hangját, de végül erre is sor került, ám ehhez Párizsba kellett költöznie az egykor egy csaj punkbanda tagjaként hangoskodó Maïa-nak. A punk azonban mára a múlté, nem is férne bele az európai sanzon-pop üdvöskéje – mert mostanában így aposztrofálják a képzőművészként is aktív énekesnőt – repertoárjába, Első nagylemezét, a frappáns című God is My Bike-ot 2011-ben jelentette meg, mely nem is maradt visszhangtalan; a francia szaksajtó a jövő nagy reménységeinek kijáró üdvözléssel és nem kevés dicsérő szóval fogadta az anyagot. Maïa előtt pedig egy kis Vera; az estet Jónás Vera, a London és Budapest közt ingázó fiatal énekesnő vezeti fel one-woman show-jával.

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.