Tavaszi TASZ-buli

  • 2015. május 11.

Snoblesse

Zene, tánc és PanoDráma.
Rózsa néni tanít

Egy régi ismerős: Rózsa néni tanít

Fotó: MTI/MTI

 

Itt a tavasz, s itt a tavaszi TASZ-buli, melynek keretében műsorra kerül a PanoDráma TTT 2014–15 című darabja. Ezúttal is pellengéren a közoktatás: szemöldöksmink és szőrös kar, kislányt mészárló baltás gyilkos és kacérkodó megerőszakolt az oktatófilmekben, a homoszexualitás mint tudatos bűnelkövetés, „te anyád is hülye”, „csomizom a ruciba a habtestem” a tankönyvekben, makacs gyermek csak a rémhírekben. De Molière-t inkább hanyagoljuk, túl negatív.

És

Életpályamodell vagy pályaelhagyás. Százhúszezer forint vagy hatezer svájci frank. Pofozkodó tanár vagy tanárverő diák. Cigány a földszinten, paraszt az emeleten – integrált oktatás. Búcsú a harmatos rózsától. Iskolarendőr sárga lufival – egy kis tánc. Hit, remény, szeretet – erős vár a mi etikánk. Mamakör és gyerekszáj. Ők. Mi. Komolyan. Humorral. Nem szájba rágva, de ismét szó szerint.

És

A Nagy Vitát a PanoDráma színházi nevelési programjának diákjai prezentálják, a téma is változhat. Hogy ki melyik oldalt képviselje, azt most is a közönség dönti el, ahogy azt is, melyik csapat győzött.

A Nemzeti Pedagóguskar zenés betétszámaihoz a világhírű Dogtroep volt tagja, a 5te Kwartier vezetője, Ted van Leeuwen szerzett zenét.

És

„Az iskolának kell gondoskodnia a diákokról, különben elkallódnak, rossz útra térnek, elkezdenek bandázni, rengeteget interneteznek, ülnek a gép előtt, rossz hatások érik őket, ne adj’ isten, odáig fajulhat mindez, hogy devianciába torkollik az életük.” (Hoffmann Rózsa)

„A hatályos szabályozás alapján az utcán csellengő diákot a rendőr igazoltathatja, és abban az esetben, ha a diák az intézkedésnek ellenszegül, akkor vele szemben a Rendőrségről szóló törvény alapján a rendőr testi kényszert és bilincset alkalmazhat.”

És

Buli, buli, buli (plusz egy kis kerekasztalozás tanszabadságügyben) kivilágos kivirradtig.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.