Vaknyugat

  • 2012. december 22.

Snoblesse

Gothár Péter újrarendezte a Vaknyugatot. Alföldi Róbert az ír sztárszerző darabjában.


Martin McDonaghnál nehezen találni felkapottabb színpadi szerzőt manapság, és ez esetben a hype teljességgel indokolt – még egy olyan kevésbé fajsúlyos darabban is, mint amilyennek a 2010-ben bemutatott A Behanding in Spokane bizonyult, akadt három-négy igen jó geg (és akadt egy Christopher Walken, aki elvitte a hátán az egész Broadway-előadást). A manapság inkább filmrendezőként (Erőszakik, A hét pszichopata és a Si-cu) aktív és tarantinóul igen jól beszélő művész a kilencvenes évek második felében indította színpadi munkásságát olyan nálunk is játszott darabokkal, mint a Leenane szépe, a Kripli, a Koponya Connemarában, vagy az 1997-es Vaknyugat (leánykori nevén The Lonesome West). Gothár Péter egyszer már megrendezte a Vaknyugatot, de most (nyolc évvel a pesti színházbeli bemutató után) újból színpadra állította Coleman és Valene, az Isten háta mögött békétlenül éldegélő és egymás nagybani izélgetésére felesküdött ír testvérpár történetét. Szereplők: Rétfalvi Tamás, Ficza István, Mészáros Piroska és Alföldi Róbert.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.