Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Vákuum, Hidegzuhany, Sorbonne Sexual

  • 2013. szeptember 10.

Snoblesse

Fiatalok, lelkesek, és szinte mindenkit szeretnek, aki megfordul a koncertjeiken.
false

Névadásban világbajnokok vagyunk (arról például, hogy miként lett a Magyar Narancs Magyar Narancs, hosszan lehet olvasni Vágvölgyi B. András 1989 című könyvében), s mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Gödör Klubban harmadmagával fellépő Sorbonne Sexual – a fiatal formáció címadásban is király, az Évek vastüdőn EP-jükön található Isten lábáról vágom a körmöt minimálbérért című számukat tanítani kéne a rocksulikban. A Sorbonne Sexual mellett fellép az ingyenes Gödör-esten a Takarók című EP-jüket bemutató Vákuum és az öndefiníciójuk szerint ritmusra rángatózó Hidegzuhany is, mely immár egy nagylemeznyi anyaggal is büszkélkedhet.

Előző cikk a rovatban Zsidóság és erotika Zsidóság és erotika
Következő cikk a rovatban Improvizálnak a Grecsók Improvizálnak a Grecsók

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Narancsblog

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Kritika

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

Kritika

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

Kritika

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Kritika

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.