Válasszunk párt

  • 2016. március 2.

Snoblesse

Hétköznapi fasizmus a HOPPart tolmácsolásában.
false

„1938-ban a párizsi Champs-Élysées-n egy hirtelen támadt júniusi vihar villáma belecsapott egy öreg gesztenyefába. A lezuhanó ágak agyonütöttek egy járókelőt. Ez a szerencsétlen ember Ödön von Horváth volt, a meghatározhatatlan nemzetiségű (német? osztrák? magyar? szlovén?) dráma- és regényíró, aki épp pár hónappal korábban, az Anschluss idején szökött meg Bécsből, a német bevonulók elől. A nácik már 1933-ban »szalonkommunistának« bélyegezték, zaklatták, később betiltották legjobb regényét. Párizsban éppen ugyanennek a könyvnek az amerikai megfilmesítéséről indult tárgyalni egy producerrel, amikor rádőlt a fa. A groteszkül borzalmas halál sajátos – jóslat erejű – értelmet adott Horváth nácizmust bíráló műveinek. »Igen, még nyár van, de már a havat várjuk« – mondta. Az író pályája ugyanis véget ért még azelőtt, hogy a hitleri rendszer a maga »tiszta« formájában kibontakozott volna.”

Aki többet szeretne tudni az Ödön von Horváth regényeiben felbukkanó hétköznapi fasizmusról, ki ne hagyja szakértőnk erről szóló írását. Aki viszont a színpadokon keresi a hétköznapi fasizmust, nem kell messzebb mennie a Jurányinál, itt játssza ugyanis a HOPPart Társulat a szerző Válasszunk párt című darabját, amelynek alapja megtörtént eset: egy tömegverekedés a Szociáldemokrata és a Náci Párt között 1931-ben, a bajorországi Murnauban. A darabot Polgár Csaba rendezte. Szereplők: Hay Anna, Szandtner Anna, Takács Nóra Diána, Terhes Sándor és Friedenthal Zoltán.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.