VeszprémFest: George Benson-koncert

  • 2012. július 12.

Snoblesse

Hány Grammy egy élet? Benson már tíznél tart.


Hazajár a Grammy-kiosztóra: 10 győzelemmel, több mint 60 lemezzel, 35 stúdióalbummal, Best of és Greatest Hits kiadványhegyekkel, valamint Miles Davies téves jóslatával („magából soha nem lesz igazi dzsesszzenész”) a háta mögött George Benson két, két és fél életre való munkásságot tudhat magáénak. Annál nagyobb elismerést pedig aligha kaphat egy zenész, ha egyenesen a dzsessz elárulásával vádolják – George Bensonnal (amint lapunk interjújából is kiderül), ez is megesett. A felhalmozott élet- és zeneanyagból most a VeszprémFesten mutat be egy koncertre valót a 69 éves zenész. A koncert gerincét a tavaly megjelent Guitar Man jazzstandardjei és popfeldolgozásai alkotják, de saját klasszikusok előfordulására is lehet számítani.

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.