Világító fenék a vadonban

  • 2015. augusztus 14.

Snoblesse

A Magam ura című norvég és emberi természetfilmben.

Tisztára, mintha magát alakítaná, de nem, a Magam ura természetbe elvonuló hőse nem azonos vele – állította vele készült interjúnkban (a teljes szöveg itt) a meztelen terepfutást művészi fokra emelő főszereplő-rendező, Ole Giaever.

Magyar Narancs: A Magam ura egyik emlékezetes jelenetében deréktól lefelé anyaszült meztelenül szeli át a vadont. Nem túl elterjedt relaxációs gyakorlat – másoknak is ajánlaná?

false

Ole Giaever: Valóban lélekemelő volt, úgy is mondhatnám, eljött a szabadság pillanata. Ez még akkor is igaz, ha legalább 15 stábtag árgus tekintete kísért az utamon. De végül is így jöttünk a világra, nem igaz? Meg hát már sok ezer évvel ezelőtt is így közlekedtünk, igaz, akkoriban még jóval több szőr borította a testünket.

MN: Egy kis meztelenkedés az egy dolog, de a film marketingjének is az ön fedetlen ülepe a központi eleme…

OG: Nézze, valahogy találnunk kellett egy vezérmotívumot. Kiválogattam tíz fotót a filmből, ezeket küldtem tovább a produceremnek és a forgalmazónak. A meztelen fenekes kép is köztük volt. Persze tudtam én, hogy melyikre fognak ráharapni, én magam is a saját fenekemet választottam volna, de nem akartam egyedül viselni a döntés felelősségét.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.