„Volt egy kis fabüfé” – Homola Szabolcs fesztiváligazgató

  • rés a présen
  • 2016. augusztus 4.

Snoblesse

Indul a Paloznaki Jazz Piknik.

rés a présen: Hogy született a Paloznaki Jazz Fesztivál?

Homola Szabolcs: Öt évvel ezelőtt, a tájház udvarán volt egy kis fabüfé, amivel az önkormányzat nem igazán tudott mit kezdeni. Felajánlottam, hogy szívesen kibérelem, nyitok benne egy kis vinotékát. Közben elkezdtünk gondolkozni, hogyan tegyük ismertté, a dzsessz meg kézenfekvő volt, hiszen itt van a közelben a Snétberger Tehetséggondozó Központ. Az első évben egynapos ingyenes koncertet szerveztünk a tájház udvarán, a következő évben már kétnaposra bővült a rendezvény, és a környező házak tetején is ültek az emberek, tavaly pedig napi három-négyezer látogatónk volt. Mindez a gondosan megválogatott fellépők névsorán kívül Paloznak fantasztikus bájának is köszönhető. A közvetlen vízparti kitettség hiánya miatt megőrzött érintetlenségnek, amely a környék egyik legrégibb templomával, alatta az öreg iskolával, a tájházzal, a körülötte lévő nádfedeles épületekkel lélegzetelállító szépséggel őrzi a Balaton-felvidék egykori stílusát. Eredetileg nincs közöm sem a borászathoz, sem a fesztiválszervezéshez, a borokat viszont nagyon szeretem és tanulom, a klasszikus zenéhez pedig régi a kötődésem, fiatalabb koromban csellóztam. A Jazz Piknik idén ötéves, most már háromnapos lesz, és több ezer embert várunk. Mára összeállt egy profi szervezőcsapat, de az előadók kiválasztásánál még mindig 100 százalékosan jelen vagyok.

rap: Mikor lesz az idei fesztivál, és kik a ki­emelt fellépők?

false

 

Fotó: Pintér Árpád

HSZ: Augusztus 4–6-án várjuk a közönséget idén. A nulladik napon egész estés koncertet ad a St Germain, a nu-jazz nagymestere, a következő napokban aztán fellép az Incognito, az acid jazz egyik megalkotója és képviselője, a chicagói Earth, Wind and Fire Experience feat. Al McKay dzsesszalapokra is építkező soul-funk-disco zenekar, a Kéknyúl és a Bin-Jip. Ők egyébként a nagyszínpad fellépői, míg a tájház melletti kisszínpadon inkább a klasszikusabb, akusztikusabb formációkat, például a Juhász Gábor Triót vagy a Váczi Eszter Quartet előadását lehet majd meghallgatni.

rap: Kik a személyes kedvenceid?

HSZ: A St Germain-koncertet nagyon várom, mert azt gondolom, hogy egy igazán különleges, naplementés előadás lesz. Az az intelligens elektronikus zene, ami tükrözi az előadó blues, dzsessz és fekete zene iránti szeretetét, tökéletesen képviseli azt, amit adni szeretnénk a közönségnek.

rap: Van az előző évekhez képest változás a szervezésben?

HSZ: Fontos, hogy két nap helyett idén háromnaposak leszünk, így három nemzetközi szinten is hatalmas sztárt tudtunk elhozni a nagyszínpadra. Második éve adunk otthont kisebb dzsesszformációknak a Sáfránkert vendéglő melletti Jazz teraszon. Bővülünk gasztronómiában is: a környékbeli pincészetek legjobb borai mellett egyre több éttermet – Céltorony BBQ, Pola Pola, Baricska csárda – vonunk be a vendéglátásba.

rap: Mit érdemes a környéken megnézni a kon­certeken kívül?

HSZ: Paloznak önmagában élmény: egy Hild-díjas település rendezett terekkel, utcákkal, fehérre meszelt házakkal. Érdemes felsétálni a hegy felé, és megnézni a stációkkal szegélyezett Tódi utcát és az Árpád-kori templomot, fent, a Homola borteraszon inni egy bort, gyönyörködni a panorámában, megnézni a falu melletti szőlőföldeket. Akár gyalog is útra lehet kelni, és Csopak felé venni az irányt, számos pincészet és jó éttermek várják a látogatókat.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?