Yonderboi a VOLT-on

  • 2012. június 19.

Snoblesse

Találkozás egy autodidakta fiatalemberrel: Yonderboi lemezt mutat be.

7 kérdés című sorozatunkban azt is elárulta, mit tenne, ha egy napra nő lenne, és melyik kitalált figuránál érezte, hogy azt róla mintázták. Tavaly készült mélyinterjúnkban (a teljes szöveg itt) pedig munkamódszeréről is lehullt végre a lepel: „Az idő nagy részében ülök a gép előtt, és nyomkodok, közben szól a zene – többnyire ugyanaz a pár másodperces kör órákig.” A sok nyomkodásnak meg is lett az eredménye, hat év hallgatás után megszületett a Passive Control, melyet kritikusunk (a teljes kritika itt) „jól összerakott, kiforrott, egységes lemez”-nek értékelt. Az viszont csak most, a VOLT fesztiválon dől el, hogy e jól összerakott, egységes anyag hogyan szólal meg élőben, a  zeneszerző-zenész-dj és még számos egyéb kreatív feladatra (például kliprendezés, borítótervezés) kapható művész ugyanis a soproni fesztiválon vezeti elő először élőben a Passive Controlt.


Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.