Zenél az egyetem, kopasz a kutya

  • 2012. október 31.

Snoblesse

Kortörténeti rockdokumentumot vetít a Zenélő Egyetem: a Kopaszkutya a ZEN-en.


Pécsen egyetemi tanagyag lett a popzene, mert Beck Zoltán, a 30Y frontembere beindította a ZEN-nek is ejthető Zenélő Egyetemet, melynek lényege, hogy magát az alapítót is idézzük: „a ZEN nem irtja ki az életet a zenéből: nem határok közé szorítja, hanem a róla való beszédnek és ezzel együtt a hozzá kapcsolódó tevékenységeknek ad teret és lehetőséget” – még több Beck Zoli-idézetért klikkeljen a teljes interjúra. Pécsre kell tehát annak menni, aki zenélő egyetemet akar látni (hallani), és annak is Pécsre kell menni, aki az egyetemi segédanyagként sem utolsó Kopaszkutya című kortörténeti rockdokumentumot szeretné látni. Mert a ZEN okít és vetít; most épp Szomjas György 1981-es filmjét, melynek utóbb – harminc évvel az eredeti után – folytatása is született. A vetítés előtt bevezető vezeti be a nézőket a mű körüli tudnivalókba – ehhez csatlakozva álljon itt egy rövid interjúrészlet (a teljes szöveg itt) az egyik legfőbb szereplőtől:

 

Magyar Narancs: Még mindig ingerült vagy, ha „kopaszkutyázik” a közönség?

Földes László: Elveszítettem az ingerültségemet. A legutolsó turnén minden bulin eljátszottuk a Kopaszkutyát, és bejelentettünk egy hivatalos világcsúcskísérletet. Egy stopperral lemértük, hogy milyen gyorsan tudjuk eljátszani.

A vetítés ingyenes!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.