Znamenák odamond

  • 2014. július 8.

Snoblesse

De Shakespeare Vízkeresztjében nem a politika izgatta.

A Narancs nemrég megjelent számában Znamenák Istvánnal olvasható üdítően szókimondó, a dolgokat néven nevező, olvasmányosan dühös nagyinterjú – a politikusoknak rendesen odamondó színész-rendezőt természetesen új rendezéséről, Shakespeare Vízkeresztjéről is megkérdeztük:

Magyar Narancs: Azért választottad a nem politikus Vízkeresztet, mert eleged volt a politikából?

false

Znamenák István: Nem, egyszerűen arról van szó, hogy a Vízkeresztben más izgat. Az időről, a parttalanságról szól, arról, hogy mi van, ha az embernek egyik napról a másikra nincs helye a világban. És nem utolsó-, hanem elsősorban az azonnal fellobbanó és mindent elsöprő szerelemről szól, és az állhatatos szerelemről és a reménytelenségről, és arról, hogy ha az embernek nincsenek igazi céljai, akkor is élhet boldog életet. És szól még a gonoszságról és az ostobaságról. Ha ebben valaki véletlenül politikát lát, lelke rajta, nyilván valahogy magára ismert. Nem tehetünk róla.

Szereplők: Kelemen József, Hámori Gabriella, Trokán Nóra, Takács Géza, Gazsó György, Kovács Zsolt, Szilágyi Csenge, Pál András, Epres Attila

Előadások: július 15., 16., 18., 19., 20., 20.30 óra

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.