ZS-kategória

  • 2015. április 1.

Snoblesse

(önfeledt zsidózás revüvel)

A Gólem Színház és a Dumaszínház bemutatja: ZS-kategória (önfeledt zsidózás revüvel). Idézzük az értelmi szerzőket:

Gondolkozott-e már azon, hogy ha bármit, de bááármit megkérdezhetne a zsidóktól (vagy a zsidókról), akkor mi lenne az?

false

Borgula András

Fotó: Németh Dániel

A magyar közélet és az internet leggyakoribb kérdéseit vettük elő, és adtuk a legkóserebb kortárs magyar írók kezébe, hogy alkossanak nagyot. Miért szeretik a zsidók annyira a pénzt? Mikor akarják a zsidók átvenni a hatalmat a világ fölött? Hány millió zsidó él Magyarországon és mennyire veszélyesek az ország biztonságára? Az elkészült jelenetek, versek, dalok és táncok segítségével színházunk főzsidója, elnézést főrendezője és színészei adják meg a választ.

Akik írták: Dragomán György, Litkai Gergely, Szabó Borbála, Szálinger Balázs, Székely Csaba, Vinnai András, Borgula András

Akik játsszák: Bán Bálint, Gergely Katalin, Huzella Juli, Janklovics Péter, Kálid Artúr, Kerekes Viktória

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.