A halak valójában szétszedték a hullát, a képen ezzel szemben kisimult vonásokkal fekszik

  • - palosm -
  • 2019. július 31.

Sorköz

Shelley-től az álomírtón át az enigma-variációkig: öt belépési pont Egressy Zoltán Hold on című regényéhez.

Onnan indulunk, hogy elkezd kihűlni a Nap. Hétszázalékos hűvösödés, szoláris minimum, 2050, Magyarország már királyság, a világon először itt ültetnek be nyomkövetőt a bőr alá, mindennapos gyakorlat a gondolattolvajlás és elmetisztítás.

Kolonializáltuk a Holdat.

A biokémikus főhős, ahogy Egressy egy interjúban fogalmaz, „2050-ből meséli el, mi történt Magyarországon és Európában 2019 után. Úgy érzem, olyan mértékben abszurd, ami zajlik körülöttünk és velünk, hogy azon a valós jelenidőben már ironizálni is nehéz.“

Mutatunk egy részletet a könyvből.

false

„Becsukom a szememet. Látom magamat kicsiként, totyogok, esek-kelek, nincsenek még szavaim, csak hangok, kurjantások, látom magamat az iskolapadban ülni, látom az első vérvételemet, az első csókolózást, egy ebédet a szüleimmel, Várna főterét, Pisát, Liverpoolt, érzem a nihilt, átélem villámgyors kiképzésemet, az űrhajó indulását, a boldog-rettegő megérkezést, kívül is vagyok, meg belül is, képek villannak fel, néha diaként, néha mintha filmet néznék, érzem a rég érzett örömöket, a veszteségek fájdalmát, grimaszok, fintorok, zajok tapadnak az emlékezésfolyamba, van, hogy szívdobbanással érkezik valami, van, hogy sóhajjal, itt van bennem az életem, az egész, érzések, hangulatok, tárgyak, emberek, amelyek, amik és akik olyan fontosnak tűntek valamikor, minden, minden, a kezdetektől egészen eddig a pillanatig.“

Egressy Zoltán regénye egyszerre sci-fi és szerelmes regény, szatíra és disztópia Magyarország, a demokrácia és az emberiség jövőjéről — az írót arról kérdeztük, honnan merített ihletet a könyvhöz, mi volt az az öt fontos művészi hatás vagy tapasztalat, ami valahogyan beépült a Hold onba, és ami az olvasónak is belépési pontként szolgálhat ebbe a világba.

Innentől át is adjuk a szót az írónak.

Európa kiadó: Várna (dal)

Amikor májusban láttam a Muse koncertjét Budapesten, a regény már kész volt, így csak utólagos okoskodás, hogy ez a hozzá illő zene. Több dalt idecsempészhetnék a szövege (Algorithm), a hangulata (Uprising) vagy a klipje (Sing for absolution) miatt, mégis az Európa Kiadó Várna című dalát választom zenei kapcsolódásként.

Egyfelől Várnában szeret bele Laád Szabolcs Apáti Annába, a kihalt köztereknél, miközben bámulják a szobrokat, másfelől Arthur C. Clark A jövő körvonalai című 1962-es műve tudtommal erősen hatott Menyhárt Jenőre, ahogy rám is, olyannyira, hogy részben ez indukálta a Hold on megszületését.

Louis Edouard Fournier: The funeral of Shelley (festmény)

A fenyvesek közt óceán partjára vitt az út, a vihar ült sötét tanyán, a szél fészkébe bútt” - Shelley verse (Vas István gyönyörű fordításában), és a költő maga is megidéződik a regényben a “híres ember megjelenítés” alkalmazásának segítségével: a főhős testközbelből figyelheti Shelley és szerelme sétáját a tenger felé, aztán megelevenedik Fournier kissé idealizált festménye.

false

 

A halak valójában szétszedték a hullát, a képen ezzel szemben kisimult vonásokkal fekszik. Mellette egy kalandor, egy Hunt nevű író és Byron. A legenda szerint Shelley szíve nem égett el a máglyán. Erről nem informál a borongós kép. A baleset és a temetés nyáron történt, vakító napsütésben, ez se stimmel, mindegy, a festmény ettől még lenyűgöző.

Cholnonky Viktor: Az álomírtó (regény)

Laád Szabolcs azért Laád, mert leszármazottja Cholnoky Viktor Laád Bulcsú nevű regényalakjának. Cholnoky kora tudományos eredményeit, az új felfedezéseket bele-beleszőtte fikciós kisprózáiba, bár elsősorban inkább az újságcikkeibe. Értekezett a vándormadarak repülési alakzatáról, gyalázta Jules Vernét, rengeteg mindennel foglalkozott. Személyes kedvenceim a félszemű Trivulzio történetei, és persze Laád Bulcsú figurája, ajánlom szeretettel a könyvet, meg minden mást, amit ez a szomorú ember írt.

Edward Elgar: Enigma Variations (zenemű)

Miután megtekintette az összeomlott pisai torony romjait, a katasztrófaturista szerelmét kereső Laád Szabolcs Liverpoolba látogat, amikor a várost elönti a Mersey-folyó vize. Légpárnás taxival megy hologram-Beatles koncertre, találkozik az együttesből hajdanán kirúgott, százéves Pete Best dobossal, ezt megelőzően pedig megnézi a Liverpool-Arsenal focimeccset. Minthogy 2041-ben járunk, számítógép bíráskodik, az új szabályok értelmében már csak 9-9 játékos van egyszerre a pályán, a közönség viszont továbbra is énekli a Never walk alone-t. Egyszer átéltem ezt, hátborzongató, az élményt odaajándékoztam Szabolcsnak. Jöhetne ez is, de a regényben nem kevés szó esik Elgar Enigmájának Nimród-tételéről, amit mégis csak ritkábban hallani.

  1. Vasarely Múzeum: Művészet és világűr (kiállítás)

Nemrég beszélgetést szerveztek a múzeumban a Holdra szállás ötvenedik évfordulója alkalmából, szakemberek vettek rajta részt, valamint én. A kiállítást akkor nem volt időm megnézni, de pótolni fogom. Azt írják, többek között olyan alkotások láthatók, amelyek a technológiába vetett bizalom eufóriáját közvetítik. Ez jól hangzik. És még a Hold on is kapható a bejáratnál.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.