A Térey-ösztöndíjasok arra kérik a Külügyminisztériumot, hogy mégis szerepeltessék Bartók Imre szövegeit az Irodalom Éjszakája programjában

  • narancs.hu
  • 2020. január 30.

Sorköz

„Nem tartjuk elfogadhatónak, ha egy magyar írót személyes döntése miatt hátrányos megkülönböztetés ér.”

„Nem tartjuk elfogadhatónak, ha egy magyar írót személyes döntése miatt hátrányos megkülönböztetés ér, ezért kérjük, mégis szerepeltesse a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Irodalom Éjszakája eredeti koncepciójának megfelelően Bartók Imre szövegeit a programban” – írják közös közleményükben a Térey-ösztöndíjas írók.

A külügyminisztérium kivette Bartók Imrét az Irodalom Éjszakája programjából

Egy nappal azután, hogy visszautasította a Térey-ösztöndíjat. A külügyminisztérium kivette Bartók Imrét az Irodalom Éjszakája programjából Egy nappal azután, hogy a Jerikó épül írója visszautasította a Térey-ösztöndíjat. Múlt kedden közölte a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Múzeum a Térey Jánosról elnevezett ösztöndíj nyerteseinek névsorát, Bartók Imre még aznap jelezte: nem fogadja el az elismerést, többek között Demeter Szilárd személye és az ösztöndíj aggályos létrejötte miatt.

Továbbá az aláírók elfogadhatatlannak tartják, hogy egy magyar írót személyes döntése miatt hátrányos megkülönböztetés ér, ezért visszautasítják a Térey János-ösztöndíjasokat ért méltatlan támadásokat és nyilvános megbélyegzésüket.

„Kiállunk a szólásszabadság, a személyes döntés és a szakmai munka autonómiája mellett!” – zárul a közlemény amelyet eddig Bartis Attila, Csender Levente, Fekete Vince, Garaczi László, Győrffy Ákos, Háy János, Hász Róbert, Kemény István, Kollár Árpád, Kürti László, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Láng Zsolt, Lövétei Lázár László, Orcsik Roland, Szálinger Balázs, Szilasi László, Solymosi Bálint, Varró Dániel, Vörös István, Zalán Tibor írt alá.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.