Változott a hárommillió forint pénzjutalommal járó irodalmi elismerés jelölési menete

  • narancs.hu
  • 2020. január 29.

Sorköz

Itt a húsz kiválasztott kortárs magyar irodalmi mű listája.
false

Magyarország legrangosabb független irodalmi díja: az Aegon Művészeti Díj 2020-tól az Aegon Irodalmi Díj nevet viseli. Átalakult a jelölés, valamint a kiválasztás menete is, de az alapértékek és a független, szakmai szempontok érvényesülése mit sem változott.

Az Aegon Művészeti Díj Magyarország legrangosabb, független, nettó hárommillió forint pénzjutalommal és több tízmillió forint értékű médiamegjelenéssel járó magánalapítású elismerése, az előző év kiemelkedő kortárs szépirodalmi alkotását díjazza. Az Aegon Magyarország emellett ingyenesen letölthető középiskolai tancsomagokat készít, saját íróportré filmjeivel és estjeivel jelen van a fesztiválokon, valamint a fontos kulturális események támogatójaként közel viszi közönségéhez az irodalmat.

Amint az a szervezők közleményéből kiderül, a névváltás és az új arculat még inkább kifejezi az Aegon Magyarország elkötelezettségét a kortárs irodalom iránt, amelynek népszerűsítésére a vállalat az elmúlt másfél évtizedben csaknem félmilliárd forintot költött. Idén a jelölési struktúra is megváltozott: míg korábban a kiadók választották ki azokat a könyveket, amelyek versenybe kerülhettek a díjért, 2020-tól egy 7 fős szakértői testület dönti el, melyik az a 20 alkotás az előző év kortárs magyar szépirodalmi terméséből, amelyik érdemes lehet az elismerésre. E szakmai testület tagjai online felületen adják le voksaikat, és körükben mostantól egy új résztvevő is helyet kap: a legfiatalabb olvasókat az Aegon Magyarország által támogatott Irodalom másképp középiskolai verseny egyik korábbi résztvevője képviseli.  A most nyilvánosságra hozott 20 alkotásból végül egy 5 fős zsűri állítja össze az 5 könyvből álló shortlistet, és dönt egyúttal a 3 millió forintot elnyerő alkotásról is.

A 2020-as szakmai jelölő testület tagjai, Balajthy Ágnes, Irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus; Bazsányi Sándor, irodalomkritikus, egyetemi oktató; Dr. Csobánka Zsuzsa Emese, középiskolai tanár, drámapedagógus, író, költő; Kisházy Eszter, az ELTE kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatója; Kulcsár-Szabó Zoltán, tanszékvezető egyetemi tanár; Margócsy István, irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár és Thimár Attila, egyetemi oktató, szerkesztő a következő húsz művet tartotta az elismerésre érdemesnek:

Balla Zsófia: A darázs fészke
Bari Károly: A mozdulatlanság örökbefogadás
Barnás Ferenc: Életünk végéig
Bodor Ádám: Sehol
Csabai Laszlo: A videk lelke
Darvasi László: Magyar sellő
Grecsó Krisztián: Vera
Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb
Kovács András Ferenc: Requiem Tzimbalomra
Krasznahorkai László: Mindig Homérosznak
Kukorelly Endre: CéCéCéPé
Láng Zsolt: Bolyai
Markó Béla: Amit az ördög jóváhagy
Nadasdy Adam: Jól láthatóan lógok itt
Nemes Z. Márió: Barokk Femina
Pál Sándor Attila: Balladáskönyv
Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
Schein Gabor: Megleszünk itt
Szilágyi István: Katlanváros
Tóth Krisztina: Fehér farkas

A jelölt könyvek a Magvető Kiadó, a Pesti Kalligram, a Jelenkor Kiadó, és az MMA Kiadó gondozásában jelentek meg.

„Büszkék vagyunk arra, hogy az induló lelkesedésből tizenöt évnyi komoly munkának, értő figyelemnek és elkötelezett támogatásnak köszönhetően a Díj mára a legnagyobb presztízsű szakmai díjjá lett.  Az Aegon Irodalmi Díjat 2006 óta minden évben ünnepi keretek közt adhattuk át a legjobb mai magyar mű szerzőjének. Spiró György nagyregényével, a Fogsággal kezdődött a Díj története, ami máig szinte minden irodalmi műfaj és minden nemzedék munkáját megjutalmazta” – nyilatkozta Zatykó Péter, az Aegon Magyarország vezérigazgatója.

Borítókép: Fortepan/Négyesi Pál

Neked ajánljuk