Ady Endre sógornője, a sztárkultusz és legmagasabb polc

  • L.T.
  • 2020. október 19.

Sorköz

Örökre elkésett a költő emlékszobájának megnyitása a Nemzeti Múzeumban.

„Január 27-én huszonkét éve, hogy Ady Endre — aki talán nem is véletlenül volt magyar — meghalt. Tegnap még ő volt a Nagy Garabonciás, aki költői lénye és formája újszerűségével, merészségével kétségbeejtette a költői hagyományok némely őrzőit. Mégis, egynegyed századnál is kevesebb idő klasszikussá érlelte halála után a nagy »forradalmárt«, s nevét odavitte Vörösmarty, Petőfi és Arany neve mellé. Ennek külső jeléül pedig, mához egy évre, január 27-én a Nemzeti Múzeum megnyitja emlékszobáját" – adta hírül 1941. január 30-án a Pesti Hírlap, hangsúlyozva, hogy szerkesztőségük szerzett elsőként tudomást a jeles kezdeményezésről, ám ahelyett, hogy valamely múzeumi illetékest keresett volna fel újságírójuk, inkább Ady sógornőjét látogatta meg.

Azért őt, mert a néhány hónappal korábban megözvegyült asszony, Kaizler Anna, Ady öccsének, Lajosnak a felesége, annak a családnak volt az utolsó tagja, amely ugyan – ahogy a sajtóban is megjelent – nem halt ki, „csak éppen Ady Lőrinc-ága szakadt meg, az ő két fiának, Endrének és Lajosnak nem maradt gyermeke”. De az „Öcsémnének” nevezett sógornő nemcsak ezért lehetett érdekes. Az ő tulajdonába került az Ady-hagyaték jelentős része is, és mint az újságírónak elmondta, hogy minden intézménynek és magánosnak hálás, aki Ady Endre emlékét ápolja, „de

a Nemzeti Múzeum mégis csak a Pantheon,

a nemzeti megbecsülés legmagasabb polca, ahová nagy szellem valaha eljuthat”. Az özvegy hozzátette, meggyőződése, hogy e „halhatatlanági rang” nemcsak a költőt, de édesanyját, öccsét, sőt „az öregurat”, Ady Lőrincet is végtelenül boldoggá tenné.

„Két könnycsepp gördül végig a kék szemből a világos arcon. Meghatódottság hatalmasodik el a talpig gyászos asszonyon: nincs egy éve, hogy az ura meghalt De összeszedi magát, mint aki tudja, hogy mindazt, amit Ady Endréért tesz, az uráért is teszi” – írta a Pesti Hírlap riportere, majd leltárba veszi mindazt, ami Kaizler Anna felajánlott: levelek Lédától és Csinszkától, Ady érettségi bizonyítványa, egyetemi indexe; annak a Bibliának a fedőlapja, „amelyet halála előtt három nappal fájdalmában széttépett”, és az az ezüst Omega zsebóra is, amit férje a költőtől kapott 1913-ban. „Azután az a kis ezüstóra, amelyet anyám Banditól kapott ajándékba. Egyáltalán: anyám minden kis ékszerét a múzeumnak szánom, az aranylakodalomra, 1924-ben kapott babérleveles nagy aranygyűrűktől egészen a zöldköves kis fülbevalóig, amelyet Bandi annyira szeretett rajta” – folytatta az özvegy, aki anyósát nevezte „anyámnak”.

A beharangozott Ady-emlékszoba

– nem meglepő módon – nem nyílt meg 1942. január 27-én. Magyarország időközben belépett a világháborúba, nemcsak a Szovjetuniónak, de az Amerikai Egyesült Államoknak is hadat üzent, a hadbalépés nyomán pedig számos korlátozó intézkedést vezettek be.

Ehhez mérten különösen meglepő, hogy két évvel később – 1944. január 22-én – mégis arról számolt be az Ellenzék című lap, hogy Ady Endre halálának évfordulója megnyílt alkalmából nyílt meg – „egyelőre csak a sajtó képviselői számára” — a Nemzeti Múzeum mögötti Esterházy-palota egyik termében az Ady-emlékszoba.

Ady: alany és tárgy

Ady: alany és tárgy

 

„A kis terem azért különlegesen érdekes és válik majd zarándokhelyévé az Ady-rajongóknak, mert tökéletes és hű mását adja annak a lakószobának, melyben Ady és Csinszka élt valamikor. Az egyik sarokban áll Ady Endre íróasztala, melynek fiókjaiban ott hagyta a kegyelet azokat a hevenyészve ide dobált és gyakran furcsán nem ide illő tárgyakat, amelyeket a szoba lakói hagytak bennük. Ott van az egyik fiókban egy megrozsdásodott kulcscsomó, aztán Ady jellegzetes írásával odafirkált telefonszámok, kicsi, letépett papírdarabkákon. Levélmaradványok, letépett címek. egy Caritas betegsegélyző egyesületi tagsági könyv Ady Endréné névre, hajtűk s egy dobozban vattába ágyazva – néhány – karácsonyfadísz” – írta a tudósító, külön is kiemelve, hogy egy kis asztalkára Ady halotti maszkját is elhelyezték, mégis így zárta sorait: „Mintha nem is múzeum lenne ez az Ady-emlékszoba. hanem élő emberek szobája. Közvetlenül és intimen hat a látogatóra”.

A kiállítást a nagyközönség számára már nem nyitották meg,

az ostrom után pedig nem lett volna értelme. Már csak azért sem, mert az emlékszobát állítólag idegenek dúlták fel, és raboltak el értékes tárgyakat, bár arról nem szóltak az 1945-ös hírek, hogy kik voltak a tettesek és mit vittek el. Noha azt ígérték, hogy az emlékszobát helyreállítják, erre nem kerülhetett, mivel az Esterházy-palotát 1946-ban köztársasági elnöki rezidenciának jelölték ki. Ettől kezdve úgy tűnik, hogy az Ady-emlékszoba ügye (pláne a Nemzeti Múzeumban) lekerült a napirendről – noha ekkor a költő sokkal magasabb polcra került a hivatalos kultúrpolitikában, mint a háború előtt. De az, hogy mit szeretett volna Ady Lajosné, aki 16 év özvegység után, 1956 nyarán halt meg 65 éves korában, már senkit nem érdekelt. A hagyaték az ötvenes években létrehozott Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonába került. A budapesti Ady emlékmúzeumot, a költő születésének 100. évfordulóján, 1977-ben nyitották meg a Veres Pálné utcában, abban a házban, amelyben az első emeleti lakás „Ady első állandó lakcíme volt (…) mégpedig felesége, Boncza Berta, azaz Csinszka öröksége révén (…)a mindig oltalmat nyújtó szülői házon kívül tulajdonképpen az első és egyben utolsó otthona”.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.