Érzéketlen, konzervatív, megdermedt valóság

  • narancs.hu
  • 2020. október 21.

Sorköz

Különleges esten mutatkoznak be az új macedón próza jeles szerzői.

Az október 28-i esemény címe Visszaszámlálás. Az ugyanezzel a címmel írt Froszina Parmakovszka regényben ezt olvashatjuk: „Nem tudom pontosan visszaidézni az első órát, amikor a lépteink nehezedni kezdtek, minden nap egyre jobban és jobban, áthatoltunk a felhőkön és süllyedtünk, bokáig, térdig, derékig, mellkasig, és arra sem emlékszem, pontosan mikor értünk földet és láthattuk a felhőket már csak alulról, messziről.”

Az írók új generációja már azzal megújította a macedón irodalmat, hogy valóságos problémák bemutatásával, realista ábrázolásmóddal mutatnak rá hazájuk ellentmondásosságára; azt az érzéketlen, konzervatív, megdermedt valóságot, amelyet mintha nem is az értelem irányítana. Ahol nem tudható, mi a jó és mi az ördögi, hol van egyáltalán a jó és a rossz határa, ezért csak várják, hogy a „nagyvilág” majd megsúgja nekik, mik is az értékeik.

Ezen írók szerint az irodalom az ellenállás egyik formája, kritizálnia és provokálnia kell, hiszen Észak-Macedóniában még nálunk is sokkal erőteljesebben állították az irodalmat a politika szolgálatában, ami persze csak propaganda. De ne gondoljuk, hogy csak valamiféle ellenzéki tevékenység lenne az új macedón irodalom. Az „újak” témái univerzálisak, írásaikban mindannyian könnyen felismerhetjük a közvetlen környezetünk figuráit. Munkáik sokszor pszichologizálnak, és rendre felhívják a figyelmet egy-egy szociális problémára is. Kísérletezőek, de minden kísérletükhöz magas irodalmi igényességgel közelítenek. Vallják, hogy meg kell változnia a hozzállásunknak, és a művészeknek igenis hozzá kell szólniuk korunk fájdalmaihoz, félelem nélkül mutatva meg az élet sötét oldalát. A megbélyegzések és az erkölcsi ítéletek ellen dolgoznak, azoktól a  tabutémáktól sem félve, amiket addig szőnyeg alá söpörtek ebben a szigorú és megrekedt balkáni miliőben.

Ebben a szellemben alkot az egyik meghívott vendég, Petar Andonovszki, az előítéletes társadalmi légkör megváltoztatásának vágyával. Arról beszél, hogy harcolnod kell magadért, ellene menve minden külső elvárásnak. A Barbároktól való félelem című művének szereplői, miközben az idegenekkel ütköznek, valójában önmagukkal néznek farkasszemet, rámutatva, hogy mindannyian idegenek vagyunk a saját életünkben, barbárok vagyunk önmagunk számára.

A már említett Froszina Parmakovszka regényének családja az igazság elől menekül: képtelenek szembenézni egyikük mentális rendellenességeivel; ez ugyanis a Észak-Macedóniában még mindig tabu. Froszina küzd a nyílt beszéd szükségességéért, azért, hogy ne alkalmazhassanak erőszakot valakin pusztán azért, mert idegrendszeri betegsége van. Könyve – ha finoman is –, de kikel a kispolgári tudat ellen, mutatva, hogy az elkendőzés hová vezethet.

Nenad Ctevovic

Nenad Ctevovic

 

A generáció nagy felfedezője és támogatója Nenad Ctevovic, az Ili-Ili kiadó tulajdonosa és szerkesztője, akivel szintén találkozhatunk az eseményen. Az eddigi Európai Irodalmi Díj négy macedón nyerteséből hármat (Lidija Dimkovska, Nenad Joldevski és Petar Andonovski műveit) az Ili-Ili tette közzé. Az Ili-Ili kiadó számos magyar nyelvű fordítást jelentetett meg macedón nyelven (Csáth Géza, Örkény István, Nádas Péter, Tóth Krisztina, Szécsi Noémi, Bartis Attila, Karafiáth Orsolya stb. munkáit), ők a magyar irodalom legnagyobb népszerűsítői Észak-Macedóniában.

Az október 28-i eseményen, a Magvető Caféban, 18 órai kezdettel négy író lesz a vendég: Froszina Parmakovszka, Lira Bojku, Petar Andonovszki, Davor Sztojanovszki. Aki bemutatja őket: Nenad Ctevovic, az Ili-ili kiadó vezetője. Felolvas: Boncz Ádám színművész, moderál: Karafiáth Orsolya.

(Címlapképünkön: részlet Észak-Macedónia fővárosa, Skopje belvárosából)

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Igor és Szása kiszabadult és gyilkolt

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?