Az október 28-i esemény címe Visszaszámlálás. Az ugyanezzel a címmel írt Froszina Parmakovszka regényben ezt olvashatjuk: „Nem tudom pontosan visszaidézni az első órát, amikor a lépteink nehezedni kezdtek, minden nap egyre jobban és jobban, áthatoltunk a felhőkön és süllyedtünk, bokáig, térdig, derékig, mellkasig, és arra sem emlékszem, pontosan mikor értünk földet és láthattuk a felhőket már csak alulról, messziről.”
Az írók új generációja már azzal megújította a macedón irodalmat, hogy valóságos problémák bemutatásával, realista ábrázolásmóddal mutatnak rá hazájuk ellentmondásosságára; azt az érzéketlen, konzervatív, megdermedt valóságot, amelyet mintha nem is az értelem irányítana. Ahol nem tudható, mi a jó és mi az ördögi, hol van egyáltalán a jó és a rossz határa, ezért csak várják, hogy a „nagyvilág” majd megsúgja nekik, mik is az értékeik.
Ezen írók szerint az irodalom az ellenállás egyik formája, kritizálnia és provokálnia kell, hiszen Észak-Macedóniában még nálunk is sokkal erőteljesebben állították az irodalmat a politika szolgálatában, ami persze csak propaganda. De ne gondoljuk, hogy csak valamiféle ellenzéki tevékenység lenne az új macedón irodalom. Az „újak” témái univerzálisak, írásaikban mindannyian könnyen felismerhetjük a közvetlen környezetünk figuráit. Munkáik sokszor pszichologizálnak, és rendre felhívják a figyelmet egy-egy szociális problémára is. Kísérletezőek, de minden kísérletükhöz magas irodalmi igényességgel közelítenek. Vallják, hogy meg kell változnia a hozzállásunknak, és a művészeknek igenis hozzá kell szólniuk korunk fájdalmaihoz, félelem nélkül mutatva meg az élet sötét oldalát. A megbélyegzések és az erkölcsi ítéletek ellen dolgoznak, azoktól a tabutémáktól sem félve, amiket addig szőnyeg alá söpörtek ebben a szigorú és megrekedt balkáni miliőben.
Ebben a szellemben alkot az egyik meghívott vendég, Petar Andonovszki, az előítéletes társadalmi légkör megváltoztatásának vágyával. Arról beszél, hogy harcolnod kell magadért, ellene menve minden külső elvárásnak. A Barbároktól való félelem című művének szereplői, miközben az idegenekkel ütköznek, valójában önmagukkal néznek farkasszemet, rámutatva, hogy mindannyian idegenek vagyunk a saját életünkben, barbárok vagyunk önmagunk számára.
A már említett Froszina Parmakovszka regényének családja az igazság elől menekül: képtelenek szembenézni egyikük mentális rendellenességeivel; ez ugyanis a Észak-Macedóniában még mindig tabu. Froszina küzd a nyílt beszéd szükségességéért, azért, hogy ne alkalmazhassanak erőszakot valakin pusztán azért, mert idegrendszeri betegsége van. Könyve – ha finoman is –, de kikel a kispolgári tudat ellen, mutatva, hogy az elkendőzés hová vezethet.
| ||
A generáció nagy felfedezője és támogatója Nenad Ctevovic, az Ili-Ili kiadó tulajdonosa és szerkesztője, akivel szintén találkozhatunk az eseményen. Az eddigi Európai Irodalmi Díj négy macedón nyerteséből hármat (Lidija Dimkovska, Nenad Joldevski és Petar Andonovski műveit) az Ili-Ili tette közzé. Az Ili-Ili kiadó számos magyar nyelvű fordítást jelentetett meg macedón nyelven (Csáth Géza, Örkény István, Nádas Péter, Tóth Krisztina, Szécsi Noémi, Bartis Attila, Karafiáth Orsolya stb. munkáit), ők a magyar irodalom legnagyobb népszerűsítői Észak-Macedóniában.
Az október 28-i eseményen, a Magvető Caféban, 18 órai kezdettel négy író lesz a vendég: Froszina Parmakovszka, Lira Bojku, Petar Andonovszki, Davor Sztojanovszki. Aki bemutatja őket: Nenad Ctevovic, az Ili-ili kiadó vezetője. Felolvas: Boncz Ádám színművész, moderál: Karafiáth Orsolya.
(Címlapképünkön: részlet Észak-Macedónia fővárosa, Skopje belvárosából)
