Ásatás

„Agatha Christie briliáns koponyát teremtett, de szexuális életet nem mellékelt hozzá”

Sorköz

David Suchet 25 éven és 70 epizódon át alakította Agatha Christie „kényes kis belga” nyomozóját, Hercule Poirot-t. Nemrégiben könyvet is írt Poirot és én címmel. 2014 decemberében felhívtuk. Idézzük fel Köves Gábor interjúját!

Kedves Olvasónk!

A Sorköz sorozatában a Narancs régi, irodalmi, művészeti tárgyú cikkeinek legjavát bányásszuk elő lapunk archívumából.

Mit olvastunk és miért 5, 10, 20 évvel ezelőtt, és mit gondoltunk róla? Mi marad abból, amit mi írtunk (az újságba), és mi abból, amit más (az örökkévalóságnak)? Élje velünk újra a magyar írott kultúra közelmúltját!

Az alábbi remek cikk a Magyar Narancs 2014. december 18-i számában jelent meg.

Magyar Narancs: Amikor megkapta a szerepet, készített egy 93 pontból álló listát Poirot legjellemzőbb vonásairól. Bár belgák nem léteznek, csak vallonok és flamandok, mégis, mi a legbelgább Poirot-ban?

David Suchet: Amikor Agatha Christie elkezdte írni a Poirot-történeteket, Belgium a viccek gyakori céltáblájának számított. A belga úriember afféle karikatúraalak volt: örökké precíz, pedáns és piperkőc. Nem úgy a mindig bohém és nagyvilági franciák. A korszellem azt diktálta, hogy ne a belgákkal, hanem a belgákon nevessünk. Agatha Christie fejében is ez járhatott, amikor belgának teremtette Poirot-t.

MN: Ismer jó belgavicceket?

DS: Azt nem, de érdekes felfedezés volt a szerepre való felkészülés során, hogy ami a fran­ciáknak egy belga, az egy angol számára az ír.

 

 
David Suchet
 

MN: Agatha Christie sokat adott Poirot arcszőrzetére; Albert Finney Poirot-alakítását is azért ostorozta, mert a bajszát (a Sidney Lumet-féle Gyilkosság az Orient expresszen c. filmben – a szerk.) közönségesnek találta. Önök mivel érték el a tökéletes bajuszt?

DS: Agatha Christie vagy tucatnyi különböző módon írta körül Poirot bajszát. A sorozat a bajuszszabadság jegyében telt, a Poirot-val töltött 25 évem alatt más és más fazonokat viseltem. Ha jött egy új sminkes, változott a bajusz is. De egy dolog maradt: karikatúrabajusz szóba sem jöhetett. Kezdettől fogva arra törekedtem, hogy emberi arcot adjak Poirot-nak. A lehetőségeimhez mérten a lehető leg­elő­nyö­sebb ábrázatot szerettem volna kölcsönözni a kis belgának. A bajusznak mindenkor tökéletesnek és szimmetrikusnak kellett lennie. Más­különben ez a bajszára oly kényes, egoista kisember nem állíthatta volna, hogy nincs párja a bajszának az egész kontinensen.

MN: A bajusz ápolására milyen instrukciókat hagyott hátra az írónő?

DS: Illatosított pomádé, annak is egy spe­ciális fajtája. Poirot ezt használja. Enyhén illatosított viaszt. De márkát nem említ. Poirot a hajára is nagy gondot fordít. Ádáz ellensége az ősz hajszálaknak, de soha nem ismerné be, hogy hajfestéket használ. Nagy cselesen csak a márkát említi – Revive It –, de hogy ez festék volna, arról mélyen hallgat. A levendulás arcvíz is része a poirot-i piperészkedésnek – én is magamra löttyintettem egy keveset minden forgatási napon.

MN: Ennél azért jóval többre is hajlandó volt. Poirot járására gondolok…

DS: Ó, igen, az egypennys metódus. Laurence Olivier fejlesztette ki, amikor a híres piperkőc, Lord Foppington szerepére készült. Becsúsztatott egy egypennyst a farpofái közé, s így járt-kelt fel-alá. Ezt az olivier-i metódust használtam én is a felkészülés során. Mindenfajta kísérletet támogatok a szerep elsajátítása érdekében, amennyiben a színész nem tesz kárt magában vagy másokban.

MN: Beszélnünk kell Poirot tojásairól! A reggeli főtt tojások…

DS: Igen, azoknak is, akárcsak a bajusznak, tökéletesen szimmetrikusnak kell lenniük. Ez sokat elárul Poirot személyiségéről.

MN: Az orvostudomány mai állása szerint Poirot alighanem kényszerbetegnek bizonyulna.

DS: Alighanem OCD-t diagnosztizálnának nála. Obsessive-compulsive disordert. Szerencsére nem kell orvoshoz mennie. Olyan, amilyen. Rá lehet húzni mai, modern kategóriákat, de semmi értelme.

MN: Poirot sok mindennek az ellensége. A házasságnak, a háziállatoknak, a brit osztálytársadalomnak…

DS: Ha megkérdeznék, hogy Mr. Suchet, maga hová tartozik, azt felelném, hogy középosztálybeli vagyok. Igaz, jártam már a Buckingham-palotában, és ebédeltem a királynővel. Kínban is voltam, mert fogalmam sem volt, hogyan kell mangót hámozni. Fülöp herceg tanított meg rá ott, a helyszínen.

 
David Suchet
 

MN: Poirot és a háziállatok?

DS: Mindent és mindenkit utál, aki vagy ami szőrt hagy maga után a padlón.

MN: Poirot és a nők?

DS: Poirot aszexuális. Nagy szeretettel és tisztelettel tekint a nőkre, de nincs benne semmi testi vágyakozás. Nagyra értékeli a kedvességüket, a személyiségüket, de a szex nem szerepel a gondolatai között. Agatha Christie egy briliáns koponyát teremtett, két lábon járó agyat, de szexuális életet nem mellékelt hozzá.

MN: Hazavitt valamit emlékbe a forgatásról?

DS: A sétapálcát, amit a forgatás legelső napjától, 1987 óta használtam, megkaptam ajándékba. És az utolsó bajuszt is megkaptam bekeretezve. Otthonom féltve őrzött dísze mindkettő.

MN: Megsétáltatja olykor a híres sétapálcát?

DS: Soha! Félek, hogy elhagynám, vagy valaki szemet vetne rá.

MN: Legközelebb miben játszik?

DS: Lady Bracknellt játszom hamarosan Os­­car Wilde Bunburyjében.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán
Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék."

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.