A magyar irodalom rajongóinak
- Závada Pál: Pernye és fű (Magvető, 2024)
Idén decemberi Minimum tizenegyes! magyar irodalmi sikerlistánk első helyezettjének középpontjában egy nyomozástörténet áll: 1988-ban egy szociológus és egy filmrendező dokumentumfilmet készít arról az 1950-es rögtönítélő eljárásról, amelynek a végén egy gyújtogatással vádolt köröstarcsai parasztembert ártatlanul kivégeztek. Miközben felkeresik az egykori szemtanúkat, hozzátartozókat és az ítélethozókat, fokozatosan ráébrednek arra, hogy Molnár Sándor tragédiája egy olyan tágabb összefüggésrendszerbe ágyazódik, amelyben még a saját felmenőik, és így közvetett módon ők is érintettek. Bár fikcióról van szó, a mű a gyakori forráshasználat, a kutatómunka módszertana körül forgó szereplői dialógusok és a valós történelmi referenciák miatt szinte egy mikrotörténeti (meta)dokumentum hatását kelti, ráadásul a regényben úgy kerülnek egymás mellé a kuláküldözés gyomorforgató epizódjai, a vészkorszak borzalmai és a rendszerváltás közvetlen előzményei, hogy világossá válik: egyik sem érthető meg a másik nélkül.
- Krasznahorkai László: Zsömle odavan (Magvető, 2024)
Az író idei új regénye 2010 körül játszódik, a történet főszereplője a kilencvenes éveit taposó Józsi bácsi, a nyugdíjas villanyszerelő, akiről az hírlik, hogy valójában az Árpád-házi királyok leszármazottja, sőt, Horthy Miklós titkon királlyá koronáztatta, így már csak vissza kell ülnie a trónra, megszüntetve a jöttment kormányok országvesztő károkozását. A regény igencsak humoros gúnyrajz a hazai szélsőjobbról, az áltudományos történészkedésről és általában a kisszerű magyarországi állapotokról, de miközben azt gondolnánk, hogy Krasznahorkai új regénye a nacionalista hevületet kifigurázó kortárs politikai szatírák sorába illeszkedik, hiszen szórakoztató látleletet ad a Szent Korona Tan-követők, az összeesküvéselmélet-hívők és a Wass Albert-rajongók lelkivilágáról, valójában egy olyan összetett szöveggel van dolgunk, amelynek ennél kevésbé kiszámíthatók a hatáseffektusai. Hosszabban itt írtunk róla!
- Szűcs Teri: Visszatért hozzám az emlékezet – Demencia és Óperencia (Magvető, 2024)
Idén júniusi Minimum tizenegyes! magyar irodalmi sikerlistánk első helyezettje egy nehéz témát dolgoz fel: az irodalomtörténész és kritikus szerző 2020 tavaszától 2023-íg írt blogot demens édesanyja otthoni gondozásáról, s esszészerű posztjait szerkesztette egybe a kötetbe. A könyv olyan társadalmi problémákat jár körül, amelyek részben egy-egy kisebbséget, részben pedig mindannyiunkat érintene, társadalmi relevanciája (a láthatatlan munka láthatóvá tétele) pedig elválaszthatatlan irodalmi erényeitől. A hol napló-, hol inkább esszészerű feljegyzésekből álló mű hangneme visszafogott és megrendítő, a könyv pedig egy tanúságtétel a demens betegek hozzátartozóinak emberfeletti (és embertelen) munkájáról, de összességében mégsem az áldozatiság tapasztalatát közvetíti, hanem annak valamiféle lassan kiérlelt örömét. Hosszabb kritikánk itt olvasható róla!
- Darvasi László: Neandervölgyiek (Magvető, 2024)
A monumentális regény több mint kétezer oldalon keresztül számol be a magyar történelem legsűrűbb, legélesebb változásokkal teli és legtöbb áldozatot követelő ötven évéről, az 1908-tól 1957-ig tartó időszakról, összesen három generáción keresztül követhetjük nyomon több család és a környezetük történetét: van köztük arisztokrata, kalandor zsidó, nyakas paraszt, s ezek mindegyikével megfordul a világ ebben az ötven évben. Darvasi elbeszélésmódjában a történelmi referenciák mellett azonban ugyanolyan jelentőséggel bírnak a kiszámíthatatlanság, a csoda- és meseszerűség alakzatai. Az író úgy mesél, mintha csak elbábozná ezt az ötven évet, de ezek a bábok élnek, gyötrődnek, próbálnak küzdeni a saját végzetük, gyengeségük dacára. Korábbi kritikánk a regényről itt olvasható!
- Szvoren Edina: Kérődző Kronosz (Magvető, 2024)
Korábban azt írtuk róla, hogy Szvoren új kötete az év egyik irodalmi meglepetése, hiszen ki gondolta volna, hogy az a szerző fog pastiche-kötettel jelentkezni, akit éppen eredeti, összetéveszthetetlen hangja miatt tartunk számon a kortárs prózaírók legjobbjai között. Az írónőnek azonban esze ágában sincsen tollhegyre tűzni kollégáit, amikor tíz kortársa stílusában novellákat alkot, de képes sűríteni, esszenciát alkotni, kiragadni, és olykor az abszurdig vinni egy-egy író jellegzetességeit. A Kérődző Kronoszt ráadásul egy kánonalkotási kísérletnek is tekinthetjük, és nagyon szimpatikus válogatási elvre vall, hogy a kánon csúcsán elhelyezkedő alkotók mellett a kötet olyan fiatalabb írók munkássága előtt is fejet hajt, mint a már említett Bartók Imre vagy Bognár Péter. Korábbi írásunk itt olvasható a kötetről!
A világirodalom rajongóinak
- Karl Ove Knausgård: Az öröklét farkasai (Magvető, 2024)
Idén szeptemberi Minimum tizenegyes! világirodalmi sikerlistánk első helyezettje volt a norvég író ötkötetesre tervezett új Hajnalcsillag regénysorozatának második kötete. Ebben a megalomániás és kompromisszumot nem ismerő vállalkozásban ez a kötet kapta azt a szerepet, hogy a befogadás határait tágító vásznat feszítsen ki a világvége-jóslat köré oly módon, hogy a csillag felbukkanásának előzményeivel ismertet meg bennünket időben egészen a hetvenes évekig visszamenve, a földrajzi teret Norvégiáról Oroszországra bővítve. A regény ugyanakkor számos szépirodalmi utalásával és esszéisztikus passzusával a Hajnalcsillag-jelenség eszme- és tudománytörténeti hátterét is felvázolja. Az öröklét farkasai (Kúnos László kitűnő fordításában) abba a köztes szerepbe került, hogy kibővítse a regényciklus terét, idejét és szereplőinek számát, és továbbcsigázza bennünk a kíváncsiságot az első kötetben felsejlő apokalipszissel kapcsolatban. Hosszabban itt írtunk róla!
- Sally Rooney: Intermezzo (21. Század Kiadó, 2024)
Az ír sikerszerző új regényében öt hős élete billen meg. Egyikük a sikeres és menő dublini fiatalok életét élő, mindenhol népszerű Peter, aki kibogozhatatlan érzelmi állapotba kerül volt barátnőjével, Sylviával, és a nála egy laza tízessel fiatalabb Naomival. Eközben Peter öccse, a profi sakkozónak készülő, kicsit autisztikus vonásokat mutató Ivan megismerkedik a nála 12 évvel idősebb Margarettel, hogy aztán egy teljességgel definiálhatatlan párkapcsolat-szerűség épüljön ki kettejük közt. Ötük történetéből Rooney messze legfelnőttesebb regénye született meg, mintha a magáról következetesen keveset eláruló szerző a saját műveivel együtt nőtt volna fel. Az Intermezzóval Sally Rooney a saját maga állította korlátok közt kiteljesedett, egyszerre lett krónikása és kritikusa a 2020-as éveknek. Korábbi kritikánk itt!
- Salman Rushdie: Kés – Elmélkedések egy gyilkossági kísérlet után (Helikon, 2024)
A Kés 2024 egyik legjobban várt publikációja lett, miután 2022-ben egy 22 éves fiatalember, aki nem olvasott egyetlen sort sem tőle, nyílt színen, egy könyves rendezvényen késsel támadt rá, s 27 másodperc alatt több mint tizenötször megsebesítette Salman Rushdie írót, aki majdnem belehalt a sérüléseibe. A támadásra reflektáló dokumentum-naplóregény narrátora egyes szám első személyben tárja elénk a történéseket, egyszerűen, sallangmentesen. Az írói én és a megsebzett magán én hol összeolvadnak, hol szétválnak, akárcsak Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplójában. A komor tematikát ellensúlyozandó, a szöveg a szerző védjegyének számító ironikus látásmódot és humort sem nélkülözi, a szöveg a kronologikus mesélést gondolati, illetve tér- és időugrásokkal, s számos irodalmi példával színesíti. Hosszabb kritikánk itt olvasható róla!
- Annie Ernaux: Egyszerű szenvedély/A fiú (Magvető, 2024)
Nagyszerű döntés volt a kiadó részéről, hogy a 2022-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett francia írónő legfrissebb szövegének magyar fordítását a szerző eredetileg több mint harminc évvel korábban megjelent kisregényével együtt közölték: a két elbeszélés szoros kapcsolata, a szövegek folyamatos párbeszéde így még inkább szembetűnő. Mindkét elbeszélésben egy-egy aszimmetrikus szerelmi viszonyról olvashatunk ugyanis, hiszen az egyik fél (akiben erősebb a szenvedély) szükségszerűen kiszolgáltatottabb. Bár két nagyon eltérő természetű és dinamikájú kapcsolatról van szó, az élmények és tapasztalatok rögzítésének, mindenekelőtt megélésének legvégső tétje tulajdonképpen mindkét esetben maga az irodalom. Hosszabban itt írtunk a kötetről!
A történelem iránt érdeklődőknek
- Levelek a Kner család életéből (Magvető, 2023)
Erdész Ádám levéltáros és nyomdászattörténész a régi könyvkötő famíliából való Kner Izidor gyermekeinek és unokáinak magánlevelezéséből állított össze gazdag, impozáns és gondos kiadványt. A magyar iparművészet egyedülálló dokumentuma ez a könyv, egyszersmind a Tények és tanúk sorozat kiemelkedő darabja. Az 1938 és 1949 között írt levelekből ugyanis a magyarországi zsidó polgárság holokauszt előtti és utáni lelki válságának páratlanul izgalmas története bontakozik ki. Hosszabb írásunk a kötetről itt!
- Debreczeni József: Hideg krematórium (Jelenkor, 2024)
Naplóregényként határozza meg fülszövege, de az 1944 áprilisában Bácskából deportált és tizennégy hónapig fogva tartott újságíró, költő, Debreczeni József utólag írta le, mit élt át Auschwitzban, és egy-egy fejleményt a későbbiek fényében értelmezett. Az először 1950-ben kiadott, az idén tizenöt nyelven megjelenő könyv tárgyilagos, mint egy riport. Debreczeni ugyanúgy közelít mások sorsához, ahogyan a sajátjához. Tárgyilagosan és együttérzéssel ír azokról, akiket megismert szabadon, majd látnia kell testi-lelki megnyomorodásuk stációiban. Tapintattal örökíti meg a halált, amiből sokat lát – valaki épp beszél, és mondat közben leesik az álla. Hosszabb írásunk a kötetről itt olvasható!
- Ungváry Krisztián: A Mindszenty-mítosz (Open Books, 2023)
Az A Mindszenty-mítosz a címének megfelelően polemikus munka: Ungváry bevallottan a bálványdöntés szándékával próbálja újraértelmezni az egyházi pályafutását még Pehm Józsefként (zalaegerszegi plébános, pornói apát, majd pápai prelátus) kezdő Mindszenty pályaképét. Mindszenty sorsa, a saját maga, számos kortársa, no meg a kultuszt építő utókor által is mártíriumként felfogott fogsága tükrében mindenképpen provokatívnak tűnik a kérdés: vajon lehetett volna jobb kimenetele a katolikus egyház és a már kiépülésekor is erőszakos kommunista pártállam viadalának? Hosszabban itt írtunk a kötetről!
- Takács Tibor: Ügynökök, informátorok, jelentések (Jaffa, 2024)
Takács Tibor, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa új könyvében a korántsem omnipotens „ügynökhálózat” működését a maga tökéletlenségében tudja prezentálni – rámutatva arra is, hogy az „ügynökhálózat” voltaképpen nem is alkotott valódi hálózatot, hiszen annak elemei között nem volt és nem is lehetett kapcsolat, ráadásul a szereplőknek nem voltak sem közös céljaik, sem érdekeik, s ezeket fel sem ismerhették a konspiráció körülményei között. Az egyszerre szórakoztató és tanulságos könyve talán nem fogja megváltoztatni az állambiztonsági aktákról folyó diskurzust, de segíthet megértetni, hogy kutatható iratból akad bőven az ÁBTL polcain. Hosszabban itt foglalkoztunk vele!
Akik a mai politikát szeretnék megérteni
- Várhegyi Éva: A bankrendszer elfoglalása. Hogyan állítja szolgálatába a bankokat a politikai hatalom? (Tea, 2023)
A Magyar Narancs állandó szerzője, Várhegyi Éva a bankszektor leuralásának folyamatát és annak kockázatait, társadalmi költségét és közvetlen árát mutatja be könyvében – részben a lapban megjelenő Ekotrip című publicisztikasorozatára építve. Mint a kötetből kiderül, sokkal több ez a történet annál, mint hogy jött Mészáros Lőrinc, és övé lett az ország második legnagyobb bankja. Talán nem mindenkinek lesz ez könnyű olvasmány, még annak ellenére sem, hogy a szerző igyekszik közérthetően elmagyarázni, mi miért történt az elmúlt nagyjából harminc évben. Hosszabban itt írtunk róla!
- Francis Fukuyama: A liberalizmus vesszőfutása (Európa, 2024)
A múlt század végének egyik legbefolyásosabb szerzője új könyve eredetileg egy hosszú esszé formájában jelent meg még 2020-ban, ezt írta tovább két évvel később. Fukuyamát az a kétfrontos, kevés sikerélményt hozó küzdelem foglalkoztatja, amelyet a jog uralmán, a fékek és ellensúlyok finom rendszerén alapuló liberális politikai rendszer hívei vívnak a jobboldali, populista anti- és illiberális kritikusokkal, illetve a baloldali progresszív elégedetlenkedőkkel. Bár elfogadja, hogy a liberalizmussal szemben megfogalmazott kritikák, valamint az eszme és a liberális-demokratikus politikai rendszer elutasítása néha jogos megfontolásokon alapulnak, azt sohasem hajlandó elfogadni, hogy eközben mintegy a fürdővízzel együtt öntsék ki a gyereket. Hosszabb írásunk a könyvről itt érhető el!
- Upor László: Majdnem lehetetlen. Az SZFE autonómiaharcának története (Tea, 2024)
Upor László, az SZFE egykori „kinemnevezett” rektora a Magyar Narancs könyvek sorozatában közel négyszáz oldalban foglalta össze a 2019 és 2021 közötti időszak eseményeit, az SZFE látványos ellenállását, a diákok 71 napig tartó blokádját, beleértve az előzményeket, meg a végjátékot is. „Nem voltunk radikálisok” – írja. Majd hozzáteszi: „Radikalizálódni kényszerültünk.” A könyv ennek a kényszernek a kibontakozását követi nyomon. Upor könyve nemcsak páratlan dokumentumforrás, de akár tankönyvként is olvasható. Hosszabb cikkünk a könyvről itt!
Természettudományos érdeklődésűeknek
- Carlo Rovelli: Fehér lyukak (Park, 2024)
A kiváló olasz asztrofizikus, számtalan ismeretterjesztő könyv szerzője az utóbbi éveket a fehér lyukak rejtélyes és leginkább hipotetikus jelensége kutatásának szentelte. A világ, amit Rovelli elénk tár, meglehetősen szürreális, sok tekintetben ellentmond a természetesként felfogott érzékeinknek, de az univerzum fizikai felépítését taglaló hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb elméletektől nem is várunk mást. Türelmesen magyarázza el, hogy a relativitáselméletekből ismerős paradoxonok valójában eltűnnek, ha a világ értelmezése során időben és megfelelő helyen szemléletet és pozíciót váltunk. Írásunk a kötetről itt!
- Barotányi Zoltán: Konyhai kémia. Hogyan működik főzés közben a tudomány? (Tea, 2024)
Kerti sütögetéskor miért csökkenti a zöldfűszeres pác a rákkeltő anyagok keletkezését? Miért finom a hőbomlás egyes fázisaiban az étel, és miért ehetetlen a másikban? Vajon mitől rettegnek a kemofóbok, ha édesítőszert tartalmaz egy étel? Miért változik meg a vizeletünk szaga, ha spárgát ettünk, és miért csak az emberek negyede érzékeli? A Magyar Narancs szerzőjének most egy kötetbe gyűjtött kedélyes és lezser hangvételű ismeretterjesztő cikkeiben összeforr a gasztronómia és a szigorú tudomány, mely rég volt olyan szórakoztató és lélegzetelállítóan összetett, mint háztartásunk fortyogó laboratóriumában: a konyhában.
- Christian Pfister – Heinz Wanner: Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év (Osiris, 2024)
A két svájci szerző két évtizeden át dolgozott a könyvön, és végül egy kivételesen gazdag forrásanyagból építkező, meggyőzően tálalt és végig érdekfeszítő könyv született Európa klímatörténetéről. A klíma története, az ingadozások és ciklusok mozgatórugói éppen úgy foglalkoztatják őket, mint az, hogy hogyan alkalmazkodott az emberi társadalom az éghajlat hullámzásaihoz, hogyan lovagolták meg eleink a kedvező tendenciákat, illetve szenvedték el a klimatikus katasztrófák következményeit. Hosszabb írásunk a kötetről itt olvasható!
