Áruló-e az az író, aki ma beteszi a lábát a kormány intézetébe?

Sorköz

A Könyvhéten új novelláskötete jelent meg. A Fehér farkasról, a szerzők termékké válásáról, Knausgård zsenijéről Karafiáth Orsolya beszélgetett Tóth Krisztinával. És arról, áruló-e az az író, aki ma beteszi a lábát a PIM-be.

MN: Akkor nálunk eleve reménytelen az ügy, mert mintha a sebek, sérülések nem gyógyulnának, hanem társadalmi szinten újra termelődnének, a félelemkeltés, riogatás központi üzenet…

TK: Ami feltépi a már gyógyulófélben lévő sebeket is. És emiatt egyre erősebben rezonálunk mindenre. És itt muszáj elmondanom, hogy sokszor irtózom azoknak a reakcióitól is, akikkel elvekben és alapokban egyetértek. Rémiszt az agresszió, sokszor képtelenek magára a jelenségre reflektálni, mert minden ügyben ott van az összes korábbi sérülés is. Még a legkisebben is. És ha valaki másképp reagál, jön a kollektív ítélkezés.

false

 

Fotó: Falus Kriszta

Friss élményem a Jelenkor est a PIM-ben. A lapban a kilencvenes évek eleje óta publikálok, a múzeumba harminc éve járok felolvasni, otthon vagyok benne. De már az est előtt jöttek a reakciók, hogy ne tegyük be a PIM-be a lábunkat. Én beteszem. Áruló lennék? És nyilván nem tetszik, ami zajlik. Irodalmi erőközpont. Már a szó mély borzongással tölt el. Láttunk már ilyet, nem először történik meg a magyar irodalomban. De írókat kijelölni nem nagyon lehet. A kultúrpolitika az olvasók arcába tud nyomni szerzőket, de kedveltek ettől még nem lesznek.

(...)

Nem ilyen kérdésekbe kellene beleállni. Hanem a munkánk magas minőségével kellene tüntetni. Függetlenül a körülményektől. Folyamatosan dolgozni, mintha mi se történt volna. Nem szabad, hogy elharapódzék a neurózis. Nem gondolom, hogy nem kell konfrontálódni, csak épp nem mindenáron. Veszélyesnek tartom az állandó kiabálást, egy idő után alapzajjá válik. Sokan a radikalizmust, a keményebb kiállást hiányolják, de én nem hiszem, hogy ennek van most ideje. A hitelesség és a magas minőség legyen a tiltakozás, nem például az indulatból fakadó publicisztikák, amik elvonják a szépirodalomtól az alkotói energiát.

A teljes interjút elolvashatja a Magyar Narancsban. Vegye meg a friss lapszámot az újságárusoknál vagy fizessen elő rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.