Így dolgoznak a könyvrestaurátorok

Az egér fognyoma

Sorköz

Miért könnyebb egy 500 éves könyvet megőrizni, mint egy 80 évest? Mikor kell karanténba zárni egy kötetet? Mit lehet kezdeni a szújáratokkal és kell-e javítani a zárat Arany János kapcsos könyvén? Megnéztük, hogy mi történik a könyvrestaurátor-műhelyekben.

„Az Apor-kódex, ismertebb nevén Huszita Biblia a 15. század végén, 16. század elején készült, legfontosabb nyelvemlékkódexeink egyike. Amikor 2008-ban egy kiállításra kölcsönkértük a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumtól, vállaltuk a restaurálását is, ugyanis nagyon rossz állapotban volt. A savas anyagokat tartalmazó tinta gyakorlatilag megette a papírt maga alatt, így teljes betűk, szavak estek ki a kódexből. A restaurátorunk a betűk színével egyező öntött papírokat készített, hónapokig azzal foglalkozott, hogy a betűkön belül, vonalanként, apró papírszöszökkel, egyesével pótolja a sérült, hiányos részeket” – meséli Érdi Marianne, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) állományvédelmi és restaurátorosztályának vezetője.

A könyvrestaurátoroknak mindent tudniuk kell a kódexek, könyvek és más pergamen- vagy papíralapú dokumentumok (plakátok, térképek, újságok) kezeléséről, az ezek között előforduló összes anyagfajtáról. Ismerik a dokumentumokban zajló vegyi, kémiai folyamatokat, a különböző korok könyvkötési technikáit, és az ötvösművészetben is jártasnak kell lenniük. Állományvédelmi szakemberként a munkájuk a megelőzésből és a helyreállításból áll. A muzeális állományt rendszeresen ellenőrizni kell, hogy előkerüljenek azok a kötetek, amelyeken penészedés vagy más sérülés található. „A példányt ilyenkor azonnal ki kell venni az állományból, és el kell különíteni. Minél gyorsabban meg kell kezdeni a könyv fertőtlenítését és restaurálását, főleg kémiai károsodás esetén” – magyarázza Szalaváry Miklós, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár restaurátora. A restaurátor feladata az is, hogy ügyeljen a dokumentumok megfelelő tárolására és kiállítási körülményeire, hiszen a régi dokumentumok nagyon érzékenyek a hőfok és a páratartalom változására és a fényterhelésre is – az UV-fény komoly károsodást indít be az anyagokban. A pergamen kifejezetten rosszul viseli a páratartalom változásait, nedvesség hatására a rostjai megduzzadnak, szárazabb levegőn összezsugorodnak.

Cod.Lat.249. - OSZK - Corvina

 
Kesztyűs kézzel (A Budán készült 15. századi Ransanus-kódex)
Forrás: OSZK, a Corvina könyvtár budai műhelye, Cod.Lat. 249. fotó: Török Máté

A tinták védelmében

A restaurálóműhelybe kerülő könyvekről először is a lehető legpontosabb dokumentációt kell készíteni, hogy az eredeti állapot szétbontás után is visszaállítható legyen. Ezt követi a száraztisztítás, vagyis a papír és az egyéb anyagok felületére lazán kötődő szennyeződések eltávolítása. Ha teljes restaurálás szükséges, kibontják, lapokra szedik a könyvet, és jöhet a nedves kezelés. „A vízoldható lebomlási termékek és szennyeződések könnyen kimoshatók. Ha a papír savas, a nedves kezelés után pufferelni is tudjuk, azaz olyan anyagokat viszünk be, amelyek a későbbiekben megvédik a savas hatásoktól. Ezután megszárítjuk, és következhet az összeépítés” – mondja Érdi Marianne.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk