Mi történt az irodalmi-könyves világban az elmúlt napokban, milyen témák, történések, megjelenések tartják lázban a szakmai köröket és az olvasói közösségeket? A Sorközön hétről-hétre igyekszünk a legérdekesebb hírekből egy kis csomagot közreadni, íme az első adag.
Hosszúlista. Március 12-én tette közzé a Nemzetközi Man Booker-díj bizottsága annak a tizenhárom könyvnek a listáját, amelyből kikerül majd a 2019-es győztes. A díjat minden évben egy olyan irodalmi mű nyerheti el, amit előző évben fordítottak angol nyelvre és adtak ki az Egyesült Királyságban vagy Írországban. Idén száznyolc könyv közül választották ki a listán szereplő tizenhármat, közülük majd április 9-én derül ki, melyik hat mű fér fel a rövid listára. A végső győztest május 21-én egy ünnepi vacsora során hirdetik ki. A díj ötvenezer font jutalommal jár, amit fele-fele arányban megosztva kap a mű szerzője és fordítója (de a nem díjazott művek szerzői és fordítói is kapnak ezer-ezer fontot).
Az idei listán ománi, kínai, francia, koreai, izlandi-palesztin, német, argentin, svéd, lengyel, kolumbiai, holland és chilei szerzők szerepelnek. Érdekesség, hogy a tavalyi győztes lengyel Olga Tokarczuk idén is esélyes a díjra angolul (Antonia Lloyd-Jones fordításában) Drive Your Plow Over The Bones Of The Dead címen megjelent regényével. Hozzá tartozik, hogy minden bizonnyal ez lesz az utolsó Man Booker-díj ezen a néven, a Man-csoport ugyanis még januárban jelezte, nem kívánják tovább támogatni a díjat. A hírek szerint júniustól (tehát a Nemzetközi Man Booker átadója után) a kaliforniai Crankstart alap veszi át a Booker szponzorációját. (A díj hosszú listája itt olvasható.)
Merwin. Március 15-én pénteken, a hawaii-i Haiku-Pauwela település melletti otthonában 91 éves korában elhunyt W.S. Merwin, az egyik legjelentősebb kortárs amerikai költő. 2010-től két évig ő volt az Egyesült Államok koszorús költője (poet laureate), de nyert Nemzeti Könyv-díjat és – kétszer – Pulizter-díjat is. Hosszú pályája alatt több, mint három tucat verseskötete jelent meg, de adott ki próza- és esszégyűjteményt, memoárt, és számos műfordítás-kötetet is.
| ||
Az utóbbi évtizedekben költői munkássága mellett a természetvédelmi tevékenysége is jelentős volt: az eredeti természeti környezet visszaállításán dolgozott birtokán, az egykori ananászültetvényen, a Hawaii-hoz tartozó Maui szigetén, szinte teljes elvonultságban. Élete utolsó éveiben a látása annyira megromlott, hogy verseit diktálással írta; utolsó, 2016-os Garden Time című kötete teljes egészében ilyen diktált versekből állt. Néhány költeménye Mohácsi Balázs fordításában magyarul is olvasható.
Dickens. Egy 130 évig elveszettnek hitt Charles Dickens-portré került elő a közelmúltban, a londoni Dickens Múzeum pedig gyűjtést indított, hogy meg tudják vásárolni a képet a kollekciójuk számára. Margaret Gillies festménye 1843-ban készült, hat ülésben, éppen akkor, amikor a 31 éves Dickens a Karácsonyi ének kéziratán dolgozott.
Az arckép egy évvel később a Királyi Akadémia nyári tárlatán került kiállításra, ahol többek között Elizabeth Barrett Browning elismerését is kivívta magának. Gillies 1886-ban, 16 évvel az író halála után jelentette, hogy nincs tudomása a kép hollétéről. Azóta elveszett műnek számított, mígnem egy 2017-es dél-afrikai árverésen fel nem bukkant váratlanul. Cindy Sughrue, a Dickens Múzeum vezetője a Guardiannak elmondta, nincs kétsége afelől, hogy a közadakozásból össze fog jönni a kép megvásárlásához szükséges 180 ezer font (a cikk megjelenése idején 65 ezernél tartottak már). Mindenesetre az biztos, hogy áprilisban néhány napig látható lesz a múzeumban a portré, a további sorsa pedig a támogatókon múlik.
| ||
Lipcse. Március 21-től 24-ig rendezik meg a német nyelvterület legnagyobb tavaszi könyves eseményét, a lipcsei könyvvásárt és a hozzá kapcsolódó „Leipzig liest” elnevezésű olvasófesztivált. A többszázezer látogatót megmozgató vásáron idén is lesznek magyar rendezvények a Collegium Hungaricum Berlin és a Publishing Hungary program közös szervezésében. Hagyomány, hogy a vásár során többféle díjat is kiosztanak, idén a legjobb műfordítás kategória öt jelöltje között ott van Tankó Tímea is, aki Dragomán György novelláskötetét, az Oroszlánkórust fordította németre (Löwenchor) a Suhrkamp kiadó számára. Ugyanebben a kategóriában még két román, egy francia és egy mexikói könyv szerepel.
Műút. A Narancs is beszámolt róla, hogy miután a Nemzeti Kulturális Alap hónapokat késett a soron következő pályázatának kiírásával, veszélybe került az ország egyik legjobb kulturális folyóiratának, a miskolci Műútnak a megjelenése. Ahogy a szerkesztők írták a Facebookon: „az NKA Szépirodalom Kollégiuma a támogatni szándékozott év (2019) márciusának elsején írta ki a pályázatát, amiből a korábbiak ismeretében, s az ügyrend szerint – sikeres pályázat esetén – júliusban esedékes folyósított támogatás”.
A lap támogatói és olvasói a hír hallatán gyűjtésbe kezdtek, és úgy tűnik sikerül is egyelőre áthidalniuk a pályázati űrt; március 13-án egy köszönetnyilvánítást tett közzé a szerkesztőség, amiben az áll, hogy „a támogató adományoknak köszönhetően a Műút februári lapszámát nyomdába küldhetjük!” A Nemzeti Kulturális Alap egyelőre nem reagált az ügyre.
| ||
.jpg "false")
Díjazás. Március 15-e alkalmából átadták az ilyenkor szokásos állami díjakat. Kossuth-díjat kapott többek között Müller Péter, Ferenczes István és Tamás Menyhért, Szécheny-díjas lett mások mellett Kulin Ferenc, a Mozgó Világ egykori főszerkesztő-helyettese, a Magyar Művészeti Akadémia folyóiratának jelenlegi főszerkesztője. Márai Sándor-díjat kapott Faludi Ádám és Fehér Béla, Alexa Károly pedig Táncsics-díjban részesült. József Attila-díjat vehetett át Takaró Mihály, Magyarország Babérkoszorúja díjat kapott Döbrentei Kornél.
Mint beszámoltunk róla, az utóbbi két kitüntetettre a Mazsihisz is közleményben reagált: „Arra szeretnénk kérni a kulturális kormányzatot, hogy a legközelebbi március 15-én már csak egy rasszistát tüntessen ki, higgyék el, az is bőven elég lesz az ünnephez.”
_______
A Sorköz a Narancs új könyves, irodalmi online magazinja. Megragadva a forradalmi hangulatot, már össze is szedtünk néhány könyvet az 1848-49-es szabadságharcról, Horatius páratlan sorait olvasva pedig szabályosan beleharaptunk a mába. Beköszönő írásunkat itt olvashatja.
