Indul a Sorköz, a Narancs új irodalmi, könyves online magazinja

  • narancs.hu
  • 2019. március 15.

Sorköz

Olvasni jó, de nem mindegy, hogy mit

Egy év alatt nagyjából 12-13 ezer új könyv jelenik meg Magyarországon – nemhogy követni, de akár csak szemmel tartani is lehetetlen ekkora mennyiséget, és akkor a meghatározó idegen nyelvű piacokról még nem is beszéltünk. Azt tehát nem ígérhetjük, hogy a Magyar Narancs új könyves aloldala, a Sorköz,  ennek a felhozatalnak minden rétegét bemutatja majd, azt viszont igen, hogy megkísérel valóban a sorok között olvasni az irodalmi és könyvpiaci trendeket illetően. Ajánlatokat tenni, kritizálni, híreket hozni, és adott esetben nemcsak a szakembereket, nemcsak a szerzőket vagy a fordítókat, a szerkesztőket és a kiadókat, de az olvasót magát is megszólítva utat vágni ebben a betűkből álló rengetegben. Vegyék maguknak a bátorságot, és tartsanak velünk!

Ugyanis olvasni jó, de nem mindegy, hogy mit.

Az alábbi, 1955-ben készült fényképen Marilyn Monroe például az Ulysses-t olvassa egy játszótéren. A képet Eva Arnold készítette, elmondása alapján Monroe egyszer csak kikapta a kocsija hátsó üléséről a könyvet és olvasni kezdte, amíg a fotós a film befűzésével bajlódott. Monroe egyébként szerette hangosan olvasni magának az Ulysses-t, mert imádta a szöveg hangzását, és bármilyen nagy kihívásnak is látszott számára, így akart eljutni a szöveg értelméhez.

false

Megragadva a forradalmi hangulatot, már össze is szedtünk néhány könyvet az 1848-49-es szabadságharcról – hogy ne csak a szeretve gyűlölt A kőszívű ember fiai jusson eszünkbe százegyedszer is. Horatius páratlan sorait olvasva pedig szabályosan beleharaptunk a mába,és szinte elkiáltottuk magunkat: Gyere, bébi, lobbants lángra!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.