Könyv

Catarina Sobral: Hihetetlen

Sorköz

Hogyan kezdődött minden? Hogy jött létre az univerzum?

A portugál szerző gyerekeknek írt és rajzolt non-fiction könyve a képzeletet megragadva próbál átadni egy-két fontos információt. Nem terheli túl a kicsi vagy a kicsit nagyobb gyerekeket a fizika törvé­nyei­vel vagy teológiai tézisekkel, hanem a lehető legegyszerűbben, mégis tudományos megalapozottsággal próbál meg választ adni színes, megkapó illusztrációkkal és viccesnek ható magyarázatokkal arra az egyébként nem könnyű kérdésre, hogy mi történt az ősrobbanástól az élőlények megszületéséig, folyton hangsúlyozva, hogy mindez h-i-h-e-t-e-t-l-e-n.

A komoly és nehéz témák (mint mondjuk a részecskék ütközéséről vagy épp szétszóródásáról szóló eszmefuttatások) közben különös segítséget is kap az aprónép: hol egy krokodil tűnik fel újra meg újra, hol egy dinó igyekszik értelmezni a dolgokat. A képek a gyerekrajzokhoz hasonló technikákkal is operálnak (például a színezés vagy az elnagyolt, leegyszerűsített részletek terén), s az olyan bölcsességek, mint a „minden akkor kezdődött, amikor a nagy dolgok még kicsik voltak” is csak igazán ritkán hatnak gügyögésnek. Sobral fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy „mindannyian ugyanabból az anyagból vagyunk”, ami nem elhanyagolható információ egy körülbelül 5–10 éves gyerek szocializációjához, ne adj’ isten identitásformálásához. Az pedig, hogy ez az anyag a csillagpor, egyszerre csodálatos és hihetetlen.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!

Neked ajánljuk

Szécsi Noémi: Nem és nem

  • Szécsi Noémi

Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.

Gépre kötve

Magyar közéleti influenszer nem robbantott nagyobbat az elmúlt időszakban, mint Gulyás Márton a Partizán elindításával. De itt rögtön tisztáznunk kellene, hogy mi is pontosan az a felület, ahol a Partizán működik.

Határkeresők

Leszbikus anyák, bocsánatot kérő gyilkosok, a mennyországba beszívva-bemargaritázva igyekvő floridai nyugdíjasok. Megnéztünk pár filmet az idei BIDF programjából.

A sötétség oldalvizein

  • Bacsadi Zsófia

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.

„Dúdolok neki Prokofjevet”

  • Soós Tamás

Játszik az agyafúrtan rockos Óriásban és az írókat könnyűzenészekkel összehozó Rájátszásban, de az elmúlt években szólóban találkozhattunk vele. Apaságról, Háy-versekről és a február végén megjelent második szerzői lemezéről beszélgettünk.

„Nem volt terv”

Huszonkét éves korában hagyta el az országot, jelenleg Thai­földön van a műterme. Minden munkája – bár a formák, a színek és olykor a médium is változnak – az ember, az emberség helyét keresi a szűk és a tágabb környezetben. Művészetről és hazáról beszélgettünk Messengeren, egy kalandos életút történeteinek a keretében.

Iskolajáték

A nálunk még kevéssé ismert amerikai író-költő regénye számos elismerést kapott, mérték­adó irodalmi fórumok szavazták be az év legjobb könyvei közé, Pulitzer-díjra is jelölték.

Történetek a magányról

  • Puskás Panni

Egy kortárs magyar író, Garaczi László az egyik legjobb hazai művészszínháznak írt darabot arról, amiben éppen élünk, a karanténról. Ez nem hangzik rosszul, ugye?

„A mai napig nem elfogadott”

  • Simon Andrea

Az egykori futballistát Gulácsi Péter szivárványcsaládok melletti kiállásáról, az arra érkező reakciókról és a szurkolói viselkedésről kérdeztük, de szóba került a mai magyar labdarúgásban tapasztalható politikai jelenlét is.