A portugál szerző gyerekeknek írt és rajzolt non-fiction könyve a képzeletet megragadva próbál átadni egy-két fontos információt. Nem terheli túl a kicsi vagy a kicsit nagyobb gyerekeket a fizika törvényeivel vagy teológiai tézisekkel, hanem a lehető legegyszerűbben, mégis tudományos megalapozottsággal próbál meg választ adni színes, megkapó illusztrációkkal és viccesnek ható magyarázatokkal arra az egyébként nem könnyű kérdésre, hogy mi történt az ősrobbanástól az élőlények megszületéséig, folyton hangsúlyozva, hogy mindez h-i-h-e-t-e-t-l-e-n.
A komoly és nehéz témák (mint mondjuk a részecskék ütközéséről vagy épp szétszóródásáról szóló eszmefuttatások) közben különös segítséget is kap az aprónép: hol egy krokodil tűnik fel újra meg újra, hol egy dinó igyekszik értelmezni a dolgokat. A képek a gyerekrajzokhoz hasonló technikákkal is operálnak (például a színezés vagy az elnagyolt, leegyszerűsített részletek terén), s az olyan bölcsességek, mint a „minden akkor kezdődött, amikor a nagy dolgok még kicsik voltak” is csak igazán ritkán hatnak gügyögésnek. Sobral fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy „mindannyian ugyanabból az anyagból vagyunk”, ami nem elhanyagolható információ egy körülbelül 5–10 éves gyerek szocializációjához, ne adj’ isten identitásformálásához. Az pedig, hogy ez az anyag a csillagpor, egyszerre csodálatos és hihetetlen.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
