Könyv

Catarina Sobral: Hihetetlen

Sorköz

Hogyan kezdődött minden? Hogy jött létre az univerzum?

A portugál szerző gyerekeknek írt és rajzolt non-fiction könyve a képzeletet megragadva próbál átadni egy-két fontos információt. Nem terheli túl a kicsi vagy a kicsit nagyobb gyerekeket a fizika törvé­nyei­vel vagy teológiai tézisekkel, hanem a lehető legegyszerűbben, mégis tudományos megalapozottsággal próbál meg választ adni színes, megkapó illusztrációkkal és viccesnek ható magyarázatokkal arra az egyébként nem könnyű kérdésre, hogy mi történt az ősrobbanástól az élőlények megszületéséig, folyton hangsúlyozva, hogy mindez h-i-h-e-t-e-t-l-e-n.

A komoly és nehéz témák (mint mondjuk a részecskék ütközéséről vagy épp szétszóródásáról szóló eszmefuttatások) közben különös segítséget is kap az aprónép: hol egy krokodil tűnik fel újra meg újra, hol egy dinó igyekszik értelmezni a dolgokat. A képek a gyerekrajzokhoz hasonló technikákkal is operálnak (például a színezés vagy az elnagyolt, leegyszerűsített részletek terén), s az olyan bölcsességek, mint a „minden akkor kezdődött, amikor a nagy dolgok még kicsik voltak” is csak igazán ritkán hatnak gügyögésnek. Sobral fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy „mindannyian ugyanabból az anyagból vagyunk”, ami nem elhanyagolható információ egy körülbelül 5–10 éves gyerek szocializációjához, ne adj’ isten identitásformálásához. Az pedig, hogy ez az anyag a csillagpor, egyszerre csodálatos és hihetetlen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.