Könyv

Catherine Gilbert Murdock: Fiú könyve

  • Karafiáth Metta
  • 2020. november 12.

Sorköz

Az amerikai szerző magyar nyelven elsőként megjelent ifjúsági regénye a 14. századba repít vissza, ahol a hátán éktelenkedő púpja miatt sokat gúnyolt Fiú (csak így, egyszerűen) és a zarándok Secundus útján száguldhatunk végig.

A Fiú nem csupán az állatokkal képes beszélgetni, hanem úgy sétál a fák tetején, mint a legkönnyebb kismadár, azonban semmi másra nem vágyik, mint arra, hogy elfogadják, hogy olyan legyen, mint a többi fiú. Ezért is szegődik a mogorva, titokzatos ereklyevadászaton járó Secundus szolgálatába. Hogy őt mi hajtja, csak lassan sejlik fel, mint ahogy kettejük személyiségét is fokozatosan ismerjük meg, hogy aztán a forgószélszerűen zajló események sodrában lassan megértsük és meg is szeressük őket. A regény felénél pedig olyan váratlan, megrázó és izgalmas csavar következik, amitől végképp a történet rabjává válunk, és közösen szurkolunk, hogy a hősök Rómában, Szent Péter sírjánál elérjék céljukat.

A mind gyorsabb iramú regényben a belső viaskodások, a jó és a rossz harca mellett korhű díszletek között kalandozunk szárazföldön és tengeren, elveszett lelkekkel és a pestisjárvány utáni lepusztult világgal találkozva. A narratíva és a Fiú belső monológjai letisztultak, őszinték, olykor finom humorral átszőttek. Vérbeli kalandregény ez pikareszk elemekkel, de minden izgalom mellett a Fiú belső útja, lelki érésének leirata varázsolja különleges olvasói kalanddá a történetet.

 

Fordította: Müller Máté, Müller Lili Berill, Müller Péter Sziámi. Manó Könyvek, 2020, 270 oldal, 3699 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.