Könyv

Linn Skåber: A szívem egy bezárt bódé

  • Nagy M. Boldizsár
  • 2020. november 12.

Sorköz

Az utóbbi évek legnagyobb norvég ifjúsági könyvsikere remek ötletből indult: a szerző kamaszokkal készített interjút az életükről. E beszélgetéseket felhasználva aztán Skåber 31 fiktív monológot írt, Lisa Aisato pedig finom, érzelemgazdag, bár néha a giccs határát súroló illusztrációkat készített hozzájuk.

Az Euphoria, a Grand Army vagy akár a norvég Skam című televíziós sorozatok tiniábrázolásával szemben (ahol a kamaszkor vad, pusztító, végeláthatatlan buliként és a társadalom minden aktuális betegségének leképződéseként jelenik meg) e kötet nem láttatja a tinikort sem vonzó, sem dekadens életszakaszként. A fiatalok inkább a fullasztóan unalmas hétvégéikről, a hálószobában sóvárgással töltött magányos óráikról mesélnek. Érzékenyek, nehezen viselik, hogy már nem olyan szerethetők, mint kisgyerekként, és szüntelenül sóvárognak: a szerelem, a több like, az átlagosabb vagy épp az izgalmasabb élet után. De a szomorú és dühös történetek mellett akadnak a könyvben egészen bájosak is. A Nina feneke például egy fiú ódája egy nagydarab lány hátsójához, amely az utcán, akár egy ringó, lengedező ecset, kiszínezi az egész világot.

A szövegek, akár szabadversről, novelláról vagy naplószerű vallomásról legyen szó, magukon viselik Skåber névjegyét. Gyakoriak az egy-két szavas, ütős mondatok, a kapitálissal szedett érzelemkitörések, jellemző a nyelvi regiszterek keveredése. Az olykor filozofikus szövegek sem zavaróak, a szerzőnek olyan empatikusan sikerült belebújni a fiatalok bőrébe.

 

Fordította: Iván Andrea. Scolar, 2000, 256 oldal, 4475 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!