Könyv

Linn Skåber: A szívem egy bezárt bódé

  • Nagy M. Boldizsár
  • 2020. november 12.

Sorköz

Az utóbbi évek legnagyobb norvég ifjúsági könyvsikere remek ötletből indult: a szerző kamaszokkal készített interjút az életükről. E beszélgetéseket felhasználva aztán Skåber 31 fiktív monológot írt, Lisa Aisato pedig finom, érzelemgazdag, bár néha a giccs határát súroló illusztrációkat készített hozzájuk.

Az Euphoria, a Grand Army vagy akár a norvég Skam című televíziós sorozatok tiniábrázolásával szemben (ahol a kamaszkor vad, pusztító, végeláthatatlan buliként és a társadalom minden aktuális betegségének leképződéseként jelenik meg) e kötet nem láttatja a tinikort sem vonzó, sem dekadens életszakaszként. A fiatalok inkább a fullasztóan unalmas hétvégéikről, a hálószobában sóvárgással töltött magányos óráikról mesélnek. Érzékenyek, nehezen viselik, hogy már nem olyan szerethetők, mint kisgyerekként, és szüntelenül sóvárognak: a szerelem, a több like, az átlagosabb vagy épp az izgalmasabb élet után. De a szomorú és dühös történetek mellett akadnak a könyvben egészen bájosak is. A Nina feneke például egy fiú ódája egy nagydarab lány hátsójához, amely az utcán, akár egy ringó, lengedező ecset, kiszínezi az egész világot.

A szövegek, akár szabadversről, novelláról vagy naplószerű vallomásról legyen szó, magukon viselik Skåber névjegyét. Gyakoriak az egy-két szavas, ütős mondatok, a kapitálissal szedett érzelemkitörések, jellemző a nyelvi regiszterek keveredése. Az olykor filozofikus szövegek sem zavaróak, a szerzőnek olyan empatikusan sikerült belebújni a fiatalok bőrébe.

 

Fordította: Iván Andrea. Scolar, 2000, 256 oldal, 4475 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.