Könyv

Kerékgyártó István: Márk, aki hatévesen megmentette a világot

Sorköz

Elég nagy slamasztikába kerül az emberiség, amikor a Világ Okosainak Tanácsa egy komoly kutatás eredményeként úgy határoz, hogy egyes-egyedül egy Márk nevű, már majdnem 6 éves kisfiú mentheti meg a világot. A kérdés csak az, vállalja-e Márk, hogy a születésnapját követően a Szaturnuszra utazzon, hogy a Spero nevű űrbázisba behatolva, átvihesse az egész űrállomást a Jupiterhez, ahol már csak némi átalakítást kell elvégeznie, majd vissza is térhet a Földre. A Kamaraerdei Kerekerdő Óvoda és Általános Iskola növendéke végül két segéddel, nagymamája Lotti és Marci nevű kutyáival vállalkozik is a küldetésre, amelyben támogatja egy perzsa bölcs, egy szibériai sámán, a Magyar Királyi Bank igazgatója és persze egy ukrán természetgyógyász is. Veszélyes és még veszélyesebb műveletet kell végrehajtania Márknak, de társaival – ahogy az a mesékben lenni szokott – veszi az akadályt, megoldja a problémát. Mert ő az, aki elég okos és bátor, megfelelő a termete és minden egyéb szükséges kvalitással is rendelkezik. Kerékgyártó István az ajánlás szerint Márk nevű unokájának írta ezt (a róla is szóló) első mesekönyvét, „akivel mindez megtörtént”, talán ezért is választott ilyen nagyszabású manővert. A baj csak az, hogy a sztori túl direkt és túlontúl idealizált lett, ez a túltolt egyértelműség és tökéletesség pedig kicsit még irritáló is. Metzing Eszter nagyszerű rajzai sem tudják ellensúlyozni azt, hogy hiányzik a meséből az elemi kedvesség vagy az igazi izgalom.

 

Pagony, 2020, 71 oldal, 3490 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”