Egy szenegáli katona első világháborús története kapta a 2021-es Nemzetközi Booker-díjat

  • narancs.hu
  • 2021. június 4.

Sorköz

David Diop az első francia szerző, aki az elismerésben részesül.

A Nemzetközi Booker-díjat minden évben egy angolra fordított és az Egyesült Királyságban vagy Írországban kiadott könyvnek ítélik oda. A korábban Nemzetközi Man Booker-díjként ismert kitüntetést 2005-ös indulásától 2015-ig kétévente osztották ki, és kiemelkedő életműveket jutalmaztak vele – többek között épp 2015-ben a magyar Krasznahorkai Lászlót. Azt követően évente kerül a díj kiosztásra, és egyes műveket jutalmaz, illetve a névadó szponzor is változott 2019-ben, amikor a Man-csoport kiszállt a díj támogatásából. 2019 februárjától a Crankstart alapítvány szponzorálja az elismerést, mely 50 000 font (valamivel kevesebb, mint 20 millió forint) jutalommal jár, amin fele-fele részben osztozik a díjazott szerző és angol fordítója.

A zsűri szerdai bejelentésének értelmében a 2021-es díjazott David Diop lett, aki egyben az első francia szerző, aki az elismerésben részesül.

Diop második regényét, az At Night All Blood Is Black (Éjszaka minden vér fekete) című könyvét szenegáli dédapjának az első világháborús, soha el nem mesélt élményei ihlették.  A korábban Goncourt-díjjal is kitüntetett, eredetileg 2018-ban megjelent, mindössze 160 oldalas regényt Anna Moschovakis amerikai író és költő fordította angolra.    

Az 55 éves francia-szenegáli író és irodalomprofesszor műve (melynek eredeti címe Frere d'âme) egy fiatalember őrületbe süllyedését mutatja be, és azoknak a szenegáliaknak a történetét meséli el, akik az első világháború alatt Franciaországért harcoltak. Mint Diop felidézte: dédapja soha nem mesélt a háborúban átélt élményeiről, ezért is izgatta annyira, hogy mi történt vele. A regény az afrikai folklór elemeit, a háborús narratívát és az énelbeszélést ötvözi egyéni, költői nyelven.

A díj 2021-es rövid listáján Diop könyve mellett a szintén francia Éric Vuillard, az argentin Mariana Enríquez, a chilei Benjamín Labatut, a dán Olga Ravn, és az orosz Maria Stepanova egy-egy műve szerepelt.

 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.