poeta.doc

Ecset és toll    

Sorköz

Bernáth Aurél: Metamorfózis

Bernáth Aurél: Metamorfózis

 

Mondtam a lányomnak tavaly: Te! Az a fekete

nadrág! Hm… gondolod, jó az? Nézz csak a

tükörbe!

 

Nem értesz te hozzá! Jó az. Mindenki nadrágban

jár, csizmában és irha télikabátban. Tükörbe nézzek?

Nézzük csak!... Jó ez bizony!

 

Mondtam neki tavaly: Te az az óriás bundás kalap!

Angol gárdistának néznek majd az utcán,

hím oroszlánnak, vagy kafferbivalynak. Jó lesz az?!

Nézz csak a tükörbe!

 

Nem értesz te hozzá! Jó az. Mindenki ilyenben jár.

Van, aki egészen a szemére húzza. Hóban és esőben

nem kell hogy féltsél!

 

Mondom neki tegnap: Szép a fekete nadrágod!

Jól áll ez neked! S milyen édes a kucsmád,

ahogy szőrei a homlokod előtt himbálnak a széltől.

A csizmádról nem is beszélek. A bundád is jól tartja

magát. Mondom: csinos vagy! No de igazán!

 

Nem értesz te ehhez! Oly feszes a nadrág!

S ez a csizma! Ki találta ki, hogy ily rövid legyen

a szára? S ez a kucsma! mekkora fejet csinál!

S ezek a szőrszálak itt a szemem előtt! Huh…

Igazán… jöhetne már az a tavasz!

Úgy tartják, az öreg Vörösmarty hiúbb volt a saját készítésű pezsgőjére, mint a verseire, és egy gyertyát rakosgatva ide-oda egy fehér lap előterében Goethe is fölényesen magyarázgatta Eckermann-nak, hogy A színtanhoz című, félezer oldalas tudományos eszmefuttatásainak becsét kora fizikusainak elutasító véleményével ellentétben majd a késő utókor fogja igazán értékelni.

Amikor Bernáth Aurél nem festett, úgy tűnik, írt. Első kötete megjelenése idején már elmúlt ötvenéves, de igazi írói pályakezdése korábbi, egy interjúban így emlékezett rá: „Már egészen fiatalon megéreztem, hogy valami csekélyke mondanivalóval az irodalomban kiegészíthetem festői hivatásomat.”

Fő műfaja az önéletírás (Így éltünk Pannóniában, Utak Pannóniából), de írt naplójegyzeteket, tanulmányokat és novellákat is. Déry Tibor egyenesen Bernáth egyik novellája olvastán vett, már túl a hetvenen, házat a Balatonnál. A Koós-Krennerék egy napjában nem sok minden történik, de a hétköznapi cselekmény apró elemeinek folyamatos, kis amplitúdóval rezgő összmozgása valamiféle háttérsugárzással teszi elevenné a banális tevés-vevést. Déryről egyébként máshol így ír: „Ahogy ül, az a régi világ kávéházpamlagán edződött ülés, tehát végnélküli és meggyőződéses.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.