poeta.doc

Ecset és toll    

Sorköz

Bernáth Aurél: Metamorfózis

Bernáth Aurél: Metamorfózis

 

Mondtam a lányomnak tavaly: Te! Az a fekete

nadrág! Hm… gondolod, jó az? Nézz csak a

tükörbe!

 

Nem értesz te hozzá! Jó az. Mindenki nadrágban

jár, csizmában és irha télikabátban. Tükörbe nézzek?

Nézzük csak!... Jó ez bizony!

 

Mondtam neki tavaly: Te az az óriás bundás kalap!

Angol gárdistának néznek majd az utcán,

hím oroszlánnak, vagy kafferbivalynak. Jó lesz az?!

Nézz csak a tükörbe!

 

Nem értesz te hozzá! Jó az. Mindenki ilyenben jár.

Van, aki egészen a szemére húzza. Hóban és esőben

nem kell hogy féltsél!

 

Mondom neki tegnap: Szép a fekete nadrágod!

Jól áll ez neked! S milyen édes a kucsmád,

ahogy szőrei a homlokod előtt himbálnak a széltől.

A csizmádról nem is beszélek. A bundád is jól tartja

magát. Mondom: csinos vagy! No de igazán!

 

Nem értesz te ehhez! Oly feszes a nadrág!

S ez a csizma! Ki találta ki, hogy ily rövid legyen

a szára? S ez a kucsma! mekkora fejet csinál!

S ezek a szőrszálak itt a szemem előtt! Huh…

Igazán… jöhetne már az a tavasz!

Úgy tartják, az öreg Vörösmarty hiúbb volt a saját készítésű pezsgőjére, mint a verseire, és egy gyertyát rakosgatva ide-oda egy fehér lap előterében Goethe is fölényesen magyarázgatta Eckermann-nak, hogy A színtanhoz című, félezer oldalas tudományos eszmefuttatásainak becsét kora fizikusainak elutasító véleményével ellentétben majd a késő utókor fogja igazán értékelni.

Amikor Bernáth Aurél nem festett, úgy tűnik, írt. Első kötete megjelenése idején már elmúlt ötvenéves, de igazi írói pályakezdése korábbi, egy interjúban így emlékezett rá: „Már egészen fiatalon megéreztem, hogy valami csekélyke mondanivalóval az irodalomban kiegészíthetem festői hivatásomat.”

Fő műfaja az önéletírás (Így éltünk Pannóniában, Utak Pannóniából), de írt naplójegyzeteket, tanulmányokat és novellákat is. Déry Tibor egyenesen Bernáth egyik novellája olvastán vett, már túl a hetvenen, házat a Balatonnál. A Koós-Krennerék egy napjában nem sok minden történik, de a hétköznapi cselekmény apró elemeinek folyamatos, kis amplitúdóval rezgő összmozgása valamiféle háttérsugárzással teszi elevenné a banális tevés-vevést. Déryről egyébként máshol így ír: „Ahogy ül, az a régi világ kávéházpamlagán edződött ülés, tehát végnélküli és meggyőződéses.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.