Előbb akarta olvasni őket, mint bárki más, így több mint ezer kéziratot csalt ki a világ leghíresebb íróitól

Sorköz

Filippo Bernardini alighanem a világ legfurább irodalomrajongója, csak az a baj, hogy ezt a bíróságon nem értékelik.

Bűnösnek vallotta magát az az olasz férfi, aki több mint ezer kéziratot csalt ki a világ leghíresebb íróitól, köztük Margaret Atwoodtól, Sally Rooneytól és Ian McEwantól. Filippo Bernardini korábban a Simon and Schuster rangos könyvkiadó szerzői jogi osztályán dolgozott Londonban. Most állítja, hogy esze ágában sem volt kiszivárogtatni a könyveket megjelenésük előtt, de „égető vágyat” érzett rá, hogy ismét szakmabelinek érezze magát.

A pénteken publikált bírósági jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy Bernardini bocsánatot kért tetteiért, és azt mondta, a kéziratokat biztonságban tárolta:

„Olyan közel akartam tartani őket a szívemhez, amennyire lehetséges, szerettem volna az elsők között lenni, akik dédelgetik őket, mielőtt a könyvesboltokba kerülnek.”

Elmagyarázta, hogy munkájából kifolyólag korábban sok kézirattal találkozott megjelenés előtt, és olyankor nagyon közel érezte magához a szerzőket. Ezt szerette volna átélni újra.

A férfi először egy hamis emailfiókot készített egy, a könyvbizniszben dolgozó ismerőse adataival, majd elkérte egy író kéziratát. Azt mondja, olyan stílusban és nyelvezettel írta az emaileket, hogy senkinek nem tűnt fel, hogy másnak adja ki magát. „A nevemhez most már örökre ez a bűntett tapad, ezek az én skarlát betűim” – írta írásos vallomásában Nathaniel Hawthorne regényére utalva Bernardini.

Ügyvédje, Jennifer Brown védence mentségére felemlítette, hogy Bernardini magányos, zaklatott, meleg fiúként nőtt fel Olaszországban, egyetlen mentsvára a könyvek voltak. „Miért tette? Miért tesz valaki ennyi erőfeszítést, hogy megszerezzen kéziratokat, amikkel aztán nem kezd semmit. Nem adja el, nem osztja meg. Nem húz belőlük anyagi hasznot” – fogalmazott az ügyvéd, aki szerint Bernardininek máris jelentős retorziót jelent, hogy soha nem fog állást kapni a könyvkiadói szakmában, ami egy irodalomrajongónak hatalmas csapás. (via The Bookseller)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.