Interjú

„Ha hezitálsz a szerelemben”

Jón Kalman Stefánsson író

Sorköz

A Menny és pokol trilógia izlandi szerzőjével Zoomon beszélgettünk az ördög és a költészet viszonyáról, irodalmi és zenei hatásokról és persze a magyarul nemrég megjelent kötetéről, az Ástáról is.

Magyar Narancs: Az Ásta fő elbeszélője egy híres író. Tekinthetjük a saját alteregójának?

Jón Kalman Stefánsson: Valóban közel áll hozzám korban és van bennünk sok közös vonás. De a Halaknak nincs lábukban is korombeli a narrátor, játszom is ezzel. Felhasználom a tapasztalataim egy részét, és együtt táncolunk. Gyenge emlékezőképességgel vagyok megáldva, úgyhogy sosem vagyok biztos benne, jól emlékszem-e a dolgokra. Az is megesik, hogy amire azt hiszem, hogy a saját emlékem, azt valójában kitaláltam. Összevegyül, amit írok és amit élek.

MN: A címszereplő Halldór Laxness 1935-ös regényének, a Független embereknek egyik lányalakjáról kapta a nevét. Ő korai haláláig apja árnyékában maradt; saját hangot és regényt akart adni neki?

JKS: Elég egyszerű ötlet volt. Az írás kezdetén mindössze egy pár élt csak a fejemben, illetve az, hogy a könyv az 50-es években játszódik majd. Mindketten olyan figurák voltak, akik szeretnek könyveket olvasni, és akkoriban az izlandi szerzők közül Laxness volt a legelismertebb, és ez a könyve volt a legnépszerűbb. Összetettek az érzéseim Laxness iránt: nagyszerű szerző, ugyanakkor kritikával kell tekintenem rá. A Független emberek főszereplője antihős. Bjartur egy rohadék, önző alak, mindent lerombol maga körül. Izlandon mégis hősnek tekintik, mert mindig a saját lelkiismerete hangját követi. Mindig is érdekesnek, különösnek és szomorúnak találtam a történetet. Gyönyörűen, ám hatalmas bánattal végződik: Ásta meghal, Bjartur, aki megölte, sírva cipeli a testét. Meglehet, hogy egy kicsit Bjartur hozzáállásával szemben írtam a magam regényét, mert szerintem az önzés az emberiség rákfenéje. Az önzés ellentéte a szeretet, és az „ást” szó izlandiul épp szeretetet jelent.

 
Fotó: Németh Dániel

MN: Ástának pont a szeretettel van a legtöbb gondja, meg kell tanulnia, hogyan mutassa ki.

JKS: Ez részben a gyerekkori traumája, illetve attól az állandó, mélyről eredő félelme miatt van, hogy éppen olyan, mint az anyja. Hezitál, és ha hezitálsz a szerelemben, veszítesz. Fél, hogy ő is el fogja árulni a szeretteit, hogy nem elég jó és nem elég erős.

MN: A Nyugati-fjordoknál játszódó szál szinte egy gótikus rémtörténetbetét, Üvöltő szelekbe illő, be nem teljesült szerelemmel.

JKS: Amikor elkezdtem írni a regényt, nem tudtam, hogy Ásta vidékre fog menni, de aztán követtem őt. Ott várt rá ez a tanya, amelyet részben egy valós helyről mintáztam. A kilencvenes évek elején ugyanis időnként újságíróként dolgoztam, és hosszú cikkeket írtam vidéki helyekről. Ez a ma már elhagyatott tanya távol állt mindentől, a képe azóta is élénken él bennem. Íróként minden benyomás, ami életem bármelyik pontján ért, törvényszerűen újra fel fog bukkanni. A jelenetben, amikor Ásta először találkozik a gazdával, a „szembesülés a világtól távoli helyről érkező emberrel” kliséjével játszottam. A filmekben is használják ezt, ott ezek a gazdák olykor egyenesen horrorisztikusak. Hol­ott általában ők is csak normális emberek, akik, mivel félreeső helyen élnek, nem biztos, hogy otthon vannak a társasági kódokban. Máshogy viselkedsz az emberek, és máshogy a természeti jelenségek között. A hegyeket nem érdekli, hogyan öltözöl.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).