Interjút adott a Budapest noir rejtőzködő szerzője

  • narancs.hu
  • 2023. december 29.

Sorköz

Kondor Vilmos eltorzított hanggal, háttal a kamerának nyilatkozott, többek között arról, hogy fiatal kori műveit elégette.

A Budapest noir-sorozat rejtőzködő szerzőjéről nem sokat tudunk: sem azt, hogy mi az igazi neve, hány éves vagy hogy mi az eredeti foglalkozása.

„Amit a világról gondolok, az mind benne van a könyvekben. Ez az egyik és a legfontosabb arra vonatkozóan, hogy így és ilyen formában beszélgetünk. A másik az, hogy én nagyon-nagyon nem szeretem a szerzői kultuszt vagy a személyi kultuszt, a kettő akár össze is csúszhat. Ezen felül nagyon félénken és nagyon erőteljesen őrzöm a magánéletemet, nem akarok látni átjárhatóságot egymás között, mert a kettőnek nincsen semmi köze egymáshoz” – nyilatkozott most az RTL XXI. Század című műsorának az író.

Szondi Vandának azt is elmondta, hogy szívesen belebújna nyomozója, Gordon Zsigmond bőrébe, aki a harmincas évek Budapestjén él. De az is kiderült, hogy nem magát írta meg a karakterben: „Én nem szerettem Gordont az első regényben. Egy kifejezetten kekec alaknak tartom.”

„Budapestet legalább olyan könnyű utálni, mint amilyen könnyű szeretni, és nekem nem volt kérdés, hogy ezt a várost az elejétől fogva szeressem-e” – mondta a magyar fővárosról Kondor Vilmos, aki egyébként már nem itthon él, és Budapestet utoljára tizenöt éve tartotta izgalmas helynek.

Az is szóba kerül, hogy az író korábbi műveit elégette: „Az összegyűjtött műveim jelenleg egy ötliteres befőttesüvegben, pernye alakjában vannak jelen.”

Az interjút péntek este lehet megnézni az RTL-en.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.