Interjút adott a Budapest noir rejtőzködő szerzője

  • narancs.hu
  • 2023. december 29.

Sorköz

Kondor Vilmos eltorzított hanggal, háttal a kamerának nyilatkozott, többek között arról, hogy fiatal kori műveit elégette.

A Budapest noir-sorozat rejtőzködő szerzőjéről nem sokat tudunk: sem azt, hogy mi az igazi neve, hány éves vagy hogy mi az eredeti foglalkozása.

„Amit a világról gondolok, az mind benne van a könyvekben. Ez az egyik és a legfontosabb arra vonatkozóan, hogy így és ilyen formában beszélgetünk. A másik az, hogy én nagyon-nagyon nem szeretem a szerzői kultuszt vagy a személyi kultuszt, a kettő akár össze is csúszhat. Ezen felül nagyon félénken és nagyon erőteljesen őrzöm a magánéletemet, nem akarok látni átjárhatóságot egymás között, mert a kettőnek nincsen semmi köze egymáshoz” – nyilatkozott most az RTL XXI. Század című műsorának az író.

Szondi Vandának azt is elmondta, hogy szívesen belebújna nyomozója, Gordon Zsigmond bőrébe, aki a harmincas évek Budapestjén él. De az is kiderült, hogy nem magát írta meg a karakterben: „Én nem szerettem Gordont az első regényben. Egy kifejezetten kekec alaknak tartom.”

„Budapestet legalább olyan könnyű utálni, mint amilyen könnyű szeretni, és nekem nem volt kérdés, hogy ezt a várost az elejétől fogva szeressem-e” – mondta a magyar fővárosról Kondor Vilmos, aki egyébként már nem itthon él, és Budapestet utoljára tizenöt éve tartotta izgalmas helynek.

Az is szóba kerül, hogy az író korábbi műveit elégette: „Az összegyűjtött műveim jelenleg egy ötliteres befőttesüvegben, pernye alakjában vannak jelen.”

Az interjút péntek este lehet megnézni az RTL-en.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.