Írók tartanak irodalomórát az alaptantervből száműzött kortársak nevében

Sorköz

Egy budapesti és négy vidéki középiskolában indul hamarosan a Szépírók Társasága új oktatási programja, amely az Európai Unió támogatásával valósul meg. A részletekről kérdeztük Czinki Ferencet, a szervezet alelnökét.

 

Magyar Narancs: Hogyan született az ötlet?

Czinki Ferenc: Tavaly a Szépírók Társasága szerb, belga és spanyol partnerekkel közösen nyert egy uniós pályázatot. A projekt lényege az, hogy hogyan lehet az irodalmat és általában a kultúrát minél szélesebb rétegek számára hozzáférhetőbbé tenni – s ennek része az is, hogy az iskolások megismerkedhessenek a kortárs irodalommal. Volt már korábban hasonló kezdeményezésünk – akkor egy irodalmi pályázat kapcsolódott hozzá –, a mostanit tekinthetjük folytatásnak is, de most ezt az egészet kiegészítjük workshopokkal és előadásokkal is, amelyekre olyan egyetemi hallgatókat várunk, akik részt vesznek az irodalomtanár-képzésben. Tehát próbálunk az általános iskoláktól kezdve középiskolán át egészen a felsőoktatásig tartó kortárs irodalmi oktatás sorozatot megvalósítani.

MN: Hogy képzeljük el ezt a gyakorlatban?

CF: A projekt három részből áll, az első az, ami február 22-én indul: kortárs írók tartanak irodalomórát öt középiskolában. A következő májusban indul, ezek lesznek a már említett egyetemi workshopok és előadások, ősszel folytatódnak az író tanórák, és pályázatot is hirdetünk fiatal alkotók számára.

MN: Hogyan választották ki az írókat az irodalomórákra?

CF: Az írókat a tanárok választották. Azzal kezdtük a egészet, hogy összehoztunk egy munkacsoportot különböző középiskolákból meghívott tanárokból. Velük kezdtük el kidolgozni azt, hogy pontosan milyen órákat kellene megvalósítani, és ezek hogyan kapcsolódjanak a tananyaghoz. Itt került elő az is, hogy kikre lennének a leginkább kíváncsiak, és nagyon sok név előkerült. Ami biztos, hogy az első órákat február 22–26. között tartja Dragomán György, Lackfi János, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina és Varró Dániel. A programban résztvevő középiskolák pedig az Ajkai Bródy Imre Gimnázium, a Debreceni SZC Irinyi János Technikum, a Lánczos Kornél Gimnázium (Székesfehérvár), a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium (Pécs), és Szent László Gimnázium (Budapest) lesznek. A járványhelyzet miatt az órákat online tartják, de reméljük, hogy a következő, márciusi és áprilisi alkalmakkor az írók már személyesen is jelen lehetnek. Reményeink szerint ez egy jövő év végéig tartó programsorozat lenne, amelybe minél több írót szeretnénk bevonni.

MN: Miért épp ezekben iskolákban lesznek az órák?

CF: Az iskolákat ajánlások és személyes ismeretségek alapján választottuk. Nagy segítségünkre voltak a már működő vidéki Szépíró-körök, hiszen az ő ajánlásaik alapján választottunk a leggyakrabban. De hozzá kell tennem, hogy a tavaszi tanórák csak amolyan főpróbái lesznek a projektnek, igazából a szeptemberben induló új tanévben szeretnénk az középiskolák számát kibővíteni, sőt általános iskolákat is bevonni.

MN: Mire számíthatnak a diákok?

CF: Tudomásom szerint Tóth Krisztina és Dragomán György egy-egy olyan művéről fog beszélni, amely ajánlott irodalom és érettségi tananyag – legalábbis az irodalom szakosoknak. De például Varró Dánielt a diákok is kérdezhetik, ráadásul – hogy az online közvetítésben is legyen valami jó – mind több székesfehérvári iskola  is be tud kapcsolódni. Egyébként minden alkalommal igazodni fogunk az igényekhez. Van olyan iskola, ahol csak egy sima író-olvasó találkozó jellegű beszélgetést szeretnének, máshol valami olyat, ami kötődik a tananyaghoz is.

MN: Az új Nemzeti Alaptanterv ismeretében is lehetséges ez?

CF: Amikor megnyertük ezt a pályázatot, az nagyjából az új NAT megjelenésével egy időben történt. Így aztán teljesen véletlenszerűen lett az egésznek valamiféle aktuálpolitikai iránya is, mivel épp azt visszük az iskolákba – kortárs-, és gyakran női szerzőket –, amit szinte száműztek az új tantervből. Amikor kidolgoztuk a projektet, álmukban sem gondoltuk volna, hogy ennek alaptanterv-kritikus üzenete is lehet.

MN: Mekkora az uniós támogatást kaptak és ehhez hozzátett-e valamit a iskolák fenntartója, vagy akár a minisztérium?

CF: 47 000 eurót kaptunk úgy, hogy hozzá kell tenni 40 százalék önrészt. Két lehetőségünk van arra, hogy ezt fedezni tudjuk: a NKA ún. önrész-pályázatából, vagy saját tőke vagy támogatók bevonásával. A mi esetünkben egyelőre az utóbbi valósult meg egy névtelenséget kérő támogató révén, de minden bizonnyal az NKA-hoz is beadjuk a pályázatunkat.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.