Könyv

Lehetnék bárki – Kortárs és kortalan versek

  • Karafiáth Metta
  • 2020. augusztus 9.

Sorköz

Monumentális vállalkozás: 110 magyar költő 160 verse nyolc különféle tematikára bontva mutatja meg, hogyan éli meg húszas éveit a kortárs vagy éppen a klasszikus szerző.

Értjük a koncepciót, mégis: a kötet egyharmadát adó klasszikusok (Petőfi, Vörösmarty vagy a 20. és 21. századi nagyok) egy-egy beválogatott „kortalan” alkotása már-már bántóan ugrik ki a versfolyamból, és olykor kimondottan avíttas­nak, modorosnak tetszik a valóban kortársak mellett. Ugyanezen pillanatban azonban elkezd működni az olvasóba már diákkorban belénevelt, kritikátlan tisztelet: ki vagyok én, hogy lepontozzam Berzsenyit? Csakhogy míg a kanonizált szerzőtől beemelt gyengébb daraboknál ez a megbocsátóbb attitűd lép mechanikusan életbe, addig a kortársakkal szemben könyörtelen és megugorhatatlan elvárás támasztódik. És persze, igazságtalan az összevetés, de megúszhatatlan. Egy mai húszéves egészen más fejlődési fázisban van mind pszichológiailag, mind társadalmi szempontból, mint aki 50–100 éve élt. A „nagy elődök” a húszas éveikben a mai negyvenesekhez álltak mentálisan és státuszban is közelebb, ez szépen kirajzolódik az antológiából is, hol­ott érezhető az a szándék, hogy tőlük is valami modernebb hangvételű írás szerepeljen. Így minden igyekezet dacára a kötet erősségét a friss hangú, őszinte kortárs versek adják. A könyv nem titkolt célja, hogy közelebb hozza a lírát a kamaszokhoz, a frissen érettségizettekhez, vagy éppen a felnőtt éle­tük „beindulása” előtt állókhoz. És igen, ezt leginkább a popos vagy éppen slames, a mostani létélményt mai nyelven megmutató költeményeken keresztül teheti meg. (Innen nézve maga a cím – idézet Veszprémi Szilveszter verséből – megtévesztő: mintha arra az álnaiv gondolatra hajazna, hogy a korosztály tiszta szívvel, paramentesen éli meg a kamasz- és a fiatal felnőttkor közötti átmenetet. Lol.)

Mégis, a kötetnek számos erőssége van. Az urbánus létélmény megjelenítése („a körút ma olyan egyenes / most se fogok összefutni magammal” – Bozsik Balázs: Melyikünk reggele), vagy a kamaszkorból felnőttkorba lépés traumái („Játszani próbál négy-öt húszéves / kamasz, de nem emlékszik hogyan kell” – Purosz Leonidasz: Játék), vagy épp a gyerekkor korán elkezdett mitizálása („él bennem egy hatéves, aki azóta is rágja a körmöm” – Rékai Anett: Örökgyerek).

A vallás, mítosz, transzcendencia és halál témakörét körbejáró blokk különösen izgalmas: itt hozható a legerősebb közös platformra a kortárs-nem kortárs alkotók sora. Az egyetemesség hidat képez: „de Isten nem hall, nincs, vagy félrenéz. / Én milliárd apró darabra török, egyben maradni, élni túl nehéz.” (Bék Timur: Napszonett) Érdekes módon nem a szerelem, nem a magány, hanem ez az a témakör, mely mintha a legtöbbet segítene az olvasónak ebben a folyamban elhelyezni magát, hiszen a versek egyetemessége századoktól és fizikai körülményektől független univerzális létkérdéseket feszeget.

Pedagógiai szempontból nagyon érdekes antológia a Lehetnék bárki. Egy nyitott magyartanárnak sokat segíthet kortársakkal megtámasztani a „száraz” tananyagba foglaltakat, megmutatni a közös emberi állandókat és érzeteket, amelyek minden korok emberét (és művészetét) összekötik. Modellezve, hogy a kifejezés módja változik csupán, hiszen „Megtartanak a könyvek is, mint az orvosok, / minden életképtelen sort.” (Ferentz Anna-Kata: Zörej)

Szerkesztette: Péczely Dóra. Tilos az Á Könyvek, 2020, 290 oldal, 3490 Ft

Neked ajánljuk

Nem alszik

Mégis ki ölte meg a nagy pofájú, felfuvalkodott amerikai rendezőt? A producer, akit megzsarolt; a forgatókönyvíró, akinek vízióját tönkre akarja tenni – esetleg a főszereplő színésznő, akinek részegen félreérthetetlen ajánlatot tett; vagy talán annak férje, akivel még össze is verekedett?

Túl sok

  • Sándor Panka

A nézőteret sűrű köd borítja, a színpadképet a szürke szín dominálja. Ferdén elhelyezett ajtók keretezik a színpad közepére állított lépcsősort (díszlet, jelmez: Tihanyi Ildi).

Egy doboz lenne

Zuhog az eső, Martin többszöri eltévedés után jut el az Ardennek mélyén lévő a faluba, ahol régen nem látott apja meghalt. Mivel az apja kimondottan azt kérte, helyben hantolják el, ám a temető már tele van, Martin a furcsa sírásó segítségével egy rejtélyes, sok-sok éve nem látogatott sírt akar kiüríteni.

Ki a hülye?

  • Sándor Panka

A színpadon két forgatható szobabelső, a kettő között szintén mozgatható, jellegzetes zöld falusi kerítés. Az elemek mobilizálásával a történet összes helyszíne megjeleníthető. Kovács Dániel Ambrus nem csak rendezte a darabot, ő tervezte a látványt is, s az nem csak az ötletes térkonstrukciók miatt működött. A kopottas szobabelsők úgy teremtenek sivár atmoszférát, hogy közben furcsa nosztalgiát is érzünk irántuk.

Nemesítő idő

Huszonhárom év után újra találkozik egy Férfi és egy Nő. Egykor szerelmespár voltak, ma valami megkésett randevúszerű találkozójuk van egy kölcsönlakásban. Néhány retrónak ható bútor, mázas kisszobor meg klasszik nipp veszi őket körül, a háttér meg egy méretes faliszőnyeg, cirkuszi vagy farsangi jelenettel. A Nő Amerikában él, a Férfi itthon maradt.

Tartsd szárazon a tésztát!

  • Kiss Annamária

Mintha vége lenne az előadásnak, tapsolnánk, ám szólítanak az alkotók, hogy foglaljunk helyet a színpad egyik vagy másik szélénél attól függően, szerintünk bűnös vagy ártatlan az ókori görög hősnő. De nemcsak térfelet választunk, meg is kell védenünk az álláspontunkat. A két csoport, szokatlan módon sok mindenben egyetért, megérti egymást. Érvényes vita bontakozik ki.

Hogy igaz legyen

  • Antoni Rita

Nehéz nem észrevenni, hogy a Libri könyvesboltjaiban egy ideje, pontosabban amióta az államilag bőkezűen támogatott Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) beszállt a Libri–Bookline kiadócsoportba, központi helyen, gúlákba állítva díszelegnek az MCC Press „genderellenes” (azaz, a feminista és LMBTQ jogi törekvéseket lejáratni igyekvő) kiadványai, jelentős ellensúlyozás nélkül.

Az iskolapénz

Múlt pénteken öt, a polgári engedetlenségi akciósorozatban részt vevő fővárosi középiskolai tanárt rúgtak ki a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. E hét elején az illetékes tankerület vezetője személyesen adott át írásbeli figyelmeztetést a zuglói Szent István Gimnázium három pedagógusának.

Akkor minek?

A hét elején az Országgyűlés elfogadta azokat a törvényjavaslatokat illetve -módosításokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kormány ki tudja énekelni az uniós források egyelőre felfüggesztett részét, 7,5 milliárd euró végösszegben, az Európai Bizottságtól és az Európai Tanácstól.