Képregény

Gyáni Levente: A Szent Jobb és a torinói lepel titkos kalandjai

  • - barotányi -
  • 2020. augusztus 9.

Sorköz

A szépen fejlődő magyar képregénykultúra újabb ígéretes vadhajtása kerül az értő olvasók elé: Gyáni Levente munkája bátor vállalkozás, egyben a maga abszurd módján szórakoztató darab is. Mindenekelőtt meg kell dicsérni a kiadvány bátor szerkesztését és az alkotói ötletet, hogy a színeket mellőzve fekete-fehérben rajzolta meg pikareszk képregénye „kockáit”, ugyanis épp a határozott, karakteres tusvonások teszik stílusossá Gyáni munkáját. Mindehhez kifejezetten szép, bár alig olvasható betűtípust illesztett a szövegbuborékokba, olyan ez, mintha egy szénnel rajzolt iniciálékkal gazdagon adjusztált kódexet olvasnánk. S van még egy minden határon túltolt sztorink is, amelyen átüt az egész projekt előremutató üzenete – egy ökológiai tudatosságtól áthatott, kedvesen abszurd utópia.

A munka felütése egyszerre meghökkentő és mulatságos: hálaadó szentmise közben megnyílik egy időkapu, amelyen átcsusszan, majd a miniszterelnökünkre támad egy amazonasi anakonda (?), közben életre kel, sőt öntudatra éled a Szent Jobb – és a sztori csak ezt követően indul be. Annyit azért elárulhatunk, hogy a folytatásban más ereklyék mellett szerepet kap a torinói lepel, sőt Jézus repülő vére is. Közben a kulturális referenciák egészen szédítő kavalkádjával találkozik a lelkes olvasó: Bibó István- és Szent István-citátumokat mormolva a Fekete Lyuk boldogult aranykorába repít minket a szerzői képzelet, majd a képregényhez méltóan nyitott befejezés felmutatja az utat a folytatás felé is.

Magánkiadás, 2020, 84 oldal, 2300 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?