Képregény

Gyáni Levente: A Szent Jobb és a torinói lepel titkos kalandjai

  • - barotányi -
  • 2020. augusztus 9.

Sorköz

A szépen fejlődő magyar képregénykultúra újabb ígéretes vadhajtása kerül az értő olvasók elé: Gyáni Levente munkája bátor vállalkozás, egyben a maga abszurd módján szórakoztató darab is. Mindenekelőtt meg kell dicsérni a kiadvány bátor szerkesztését és az alkotói ötletet, hogy a színeket mellőzve fekete-fehérben rajzolta meg pikareszk képregénye „kockáit”, ugyanis épp a határozott, karakteres tusvonások teszik stílusossá Gyáni munkáját. Mindehhez kifejezetten szép, bár alig olvasható betűtípust illesztett a szövegbuborékokba, olyan ez, mintha egy szénnel rajzolt iniciálékkal gazdagon adjusztált kódexet olvasnánk. S van még egy minden határon túltolt sztorink is, amelyen átüt az egész projekt előremutató üzenete – egy ökológiai tudatosságtól áthatott, kedvesen abszurd utópia.

A munka felütése egyszerre meghökkentő és mulatságos: hálaadó szentmise közben megnyílik egy időkapu, amelyen átcsusszan, majd a miniszterelnökünkre támad egy amazonasi anakonda (?), közben életre kel, sőt öntudatra éled a Szent Jobb – és a sztori csak ezt követően indul be. Annyit azért elárulhatunk, hogy a folytatásban más ereklyék mellett szerepet kap a torinói lepel, sőt Jézus repülő vére is. Közben a kulturális referenciák egészen szédítő kavalkádjával találkozik a lelkes olvasó: Bibó István- és Szent István-citátumokat mormolva a Fekete Lyuk boldogult aranykorába repít minket a szerzői képzelet, majd a képregényhez méltóan nyitott befejezés felmutatja az utat a folytatás felé is.

Magánkiadás, 2020, 84 oldal, 2300 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.