Könyv

Tóth Krisztina: Gatyát fel! – Malac és Liba 3.

Sorköz

Malac és Liba két jó barát, komoly szereplők Gáborka családjának udvarában. Kíváncsiak, tettre készek, kedvesek és kellőképpen szeleburdiak is. Mindig történik velük valami. Hol sportolnak, hol leruccannak kettesben a Balatonra. Külön öröm, amikor kalandjaik közben versikéket, dalolászni való sorokat költenek. Lelnek egy hátizsáknyi kinőtt gyerekruhát, amelyeket – miért is ne – felpróbálnak, végtére is itt az ideje, hogy egyszer végre kinézzenek valahogy. És ha már: akkor rögtönzött divatbemutatót is tartanak. A Libára került zokniból csőrvédő lesz, egy bojtos sapka meg farokvédővé avanzsál, a színes harisnya jó sálnak. Malacnak csak a pulóvert sikerült rendeltetésszerűen magára öltenie, míg a kapucnis kabátot ételtárolásra alkalmas darabnak nyilvánítva már fordítva veszi fel. Persze roppant viccesen néznek ki, olyannyira, hogy amikor Gáborka anyukája meglátja őket, inkább megígéri, hogy varr nekik saját hacukát. Így Malac és Liba is kap egy-egy saját, díszes kezeslábast, de azért megtartanak egy-egy jól passzoló emberi ruhadarabot is. Hiába azonban a csodás öltözék, a mesekönyv másik történetében az ősziesre fordult időben meghűlnek az állatkák. A két hű cimbora egymást segítve gyógyul. És persze a többiek is aggódnak értük, szerető gondoskodásuknak meg is lesz az eredménye. A Hajba László által csodásan és részletgazdagon illusztrált történetek úgy szólnak fontos dolgokról, hogy nem húzzák rájuk a direkt tanulságok gúnyáját.

 

Manó Könyvek, 2020, 56 oldal, 1990 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.