Könyv

Tóth Krisztina: Gatyát fel! – Malac és Liba 3.

Sorköz

Malac és Liba két jó barát, komoly szereplők Gáborka családjának udvarában. Kíváncsiak, tettre készek, kedvesek és kellőképpen szeleburdiak is. Mindig történik velük valami. Hol sportolnak, hol leruccannak kettesben a Balatonra. Külön öröm, amikor kalandjaik közben versikéket, dalolászni való sorokat költenek. Lelnek egy hátizsáknyi kinőtt gyerekruhát, amelyeket – miért is ne – felpróbálnak, végtére is itt az ideje, hogy egyszer végre kinézzenek valahogy. És ha már: akkor rögtönzött divatbemutatót is tartanak. A Libára került zokniból csőrvédő lesz, egy bojtos sapka meg farokvédővé avanzsál, a színes harisnya jó sálnak. Malacnak csak a pulóvert sikerült rendeltetésszerűen magára öltenie, míg a kapucnis kabátot ételtárolásra alkalmas darabnak nyilvánítva már fordítva veszi fel. Persze roppant viccesen néznek ki, olyannyira, hogy amikor Gáborka anyukája meglátja őket, inkább megígéri, hogy varr nekik saját hacukát. Így Malac és Liba is kap egy-egy saját, díszes kezeslábast, de azért megtartanak egy-egy jól passzoló emberi ruhadarabot is. Hiába azonban a csodás öltözék, a mesekönyv másik történetében az ősziesre fordult időben meghűlnek az állatkák. A két hű cimbora egymást segítve gyógyul. És persze a többiek is aggódnak értük, szerető gondoskodásuknak meg is lesz az eredménye. A Hajba László által csodásan és részletgazdagon illusztrált történetek úgy szólnak fontos dolgokról, hogy nem húzzák rájuk a direkt tanulságok gúnyáját.

 

Manó Könyvek, 2020, 56 oldal, 1990 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.