Március végéig szavazhatnak az olvasók a legjobb sci-fikre

  • narancs.hu
  • 2023. február 23.

Sorköz

A magyar fantasztikus irodalom egyik atyjáról, Zsoldos Péterről elnevezett elismerés közönségdíját regény kategóriában osztják ki.

Hazai alkotókat és a magyar fantasztikus könyvkiadást díjaz a Zsoldos Péter-díj, amelyet eddig olyan alkotók vehettek át, mint Baráth Katalin (Afázia) Markovics Botond (Brandon Hackett: Eldobható testek) vagy Moskát Anita (Irha és bőr).

A kétkörös jelölési rendszer alapján összeállt, magyar szerzős műveket listázó két shortlistből egy hét tagú zsűri – Benczik Vera irodalmár, H. Nagy Péter irodalomtörténész, Hegedűs Orsolya irodalmár, Keserű József irodalomtudós, Makai Péter Kristóf irodalomtudós, Szilárdi Réka irodalmár, Takács Bogi író – választja ki a legjobbnak ítélt műveket, míg idén először a legjobb fordításban megjelent regénynek járó elismerést pedig egy háromtagú zsűri – Lapis József irodalomtörténész, Orosz Anna műfordító és szerkesztő, valamint O. Réti Zsófia irodalom- és kultúrakutató – ítéli oda.

 
Zsoldos Péter

A Zsoldos Péter-díjat névadójának születésnapján, április 20-án adják át az Ellenpont minifesztiválon a MOM mozijában.

A regény kategória shortlistjére az olvasóközönség is szavazhat a díj honlapján 2023. március 31-ig. A közönségszavazásban részt vevők között egy teljes Zsoldos Péter-életműsorozatot sorsolnak ki.

Az idei év jelöltjei regény kategóriában: Kondor Vilmos: Második magyar köztársaság; Lőrinczy Judit: Az utolsó tanú; Moskát Anita: Szerződéses szabadság. Novella kategóriában: Gaura Ágnes: Ha elég mélyre nyúlsz; Kiss Gabriella: Hétszerte; László Zoltán: Ördöglakat; Moskát Anita: Fekete monitor; Veres Attila: Tranzisztor. A fordításban megjelent regények kategóriában pedig: Kim Stanley Robinson: A Jövő Minisztériuma (fordította Farkas Veronika); John Scalzi: A Kaidzsú Állatvédő Társaság (fordította Rusznyák Csaba); Jeff VanderMeer: Kolibri szalamandra (fordította Kleinheincz Csilla).

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.