Még több lap a történelemből – Az Arcanum három évtizede

  • Márkázott tartalom
  • 2020. november 30.

Sorköz

A rendőrséggel való véres összetűzés után őrizetbe vették Knut Folkerts és Juliane Plambeck nyugatnémet RAF-terroristákat. Fedőneve: „Zorro” címen leleplező könyv jelent meg Martin Luther King meggyilkolásáról. A magyar bankok tulajdonában lévő Magyar Nemzetközi Bank londoni közgyűlésén 1,5 millióról 3 millió font sterlingre növeli alaptőkéjét. 20 ezer néző előtt a Népstadionban 3-3-as döntetlen az örökrangadón!

Újsághírek egyetlen napról (ez éppen 1977. május 5.), amelyeket immár egyetlen mozdulattal a számítógép képernyőjére varázsolhatunk, hála az Arcanum kivételes tartalomszolgáltatásának. 10 milliárd szó: ennyit rejtenek a gondosan beszkennelt és a könyvtárakba amúgy is csak ritkán látogató közönség számára is olvashatóvá és immár könnyebben kereshetővé tett újságlapok és más kiadványok. Az állomány pedig egyre csak bővül, ahogy a könyvtárakból, gyűjteményektől beérkeznek a lassan sárguló, fakuló, bekötött, vagy lassan lapokra hulló újságok. A maga nemében piacvezető Arcanum Adatbázis Kiadó önmeghatározása szerint kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik – ám e definíció mögött napról napra izgalmas gyűjtőmunkát és a múlt idők dokumentumainak gondos konzerválását találjuk. A cég alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor által vezetett Arcanum Adatbázis Kiadó lassan a 32. születésnapját ülheti meg – 1989. január elsején kezdte meg működését, ekkor még a Szabadalmi Hivatallal közös vállalkozásként. Az Arcanum együtt fejlődött az informatikával, követve a technikai evolúciót. Ők adták ki az első hazai fejlesztésű CD-ROM lemezeket még 1990 végén: első jelentős kiadványuk a hétnyelvű Biblia volt, de a Pallas Nagy Lexikont, a Jókai-összkiadást, az ötven költő teljes életművét tartalmazó Verstárat, a Nyugat teljes anyagát is lemezre rakták. Azután a CD-ROM-okat a DVD-k váltották fel, a korábbi kiadványokat is erre írták át – az általuk kiadott több száz lemez nagy része ma ingyen, online hozzáférhető az Arcanum Kézikönyvtárban.

Nyomdafesték a képernyőn

2006-tól az Arcanum egyre inkább a hazai közgyűjteményekkel együttműködve, a nyomtatott dokumentumok, újságok, folyóiratok, könyvek, lexikonok, térképek, levéltári anyagok digitalizálására koncentrált: 16. századi ősnyomtatványokat, vármegyei jegyzőkönyveket ugyanúgy feldolgoztak, mint mai sajtótermékeket. Az Arcanum digitalizált és adott ki elsőként Magyarországon történelmi térképeket és fejlesztett hozzájuk modern geoinformatikai szolgáltatásokat. Arra is gyorsan rájöttek, hogy a nyomtatott szövegek újra begépelése nem járható út, akkortól lett fontos ezek szkennelése. 2010-ben még elképzelhetetlennek tűnt újságok tömeges beolvasása – manapság már naponta 50 ezer, de akár 100 ezer oldalt dolgoznak fel. A kemény korlátot most már nem is a gépi kapacitás jelenti: egyszerűen nem tudnak annyi bevihető nyersanyagot felhajtani, ami teljesen kielégítené nagy sebességű, kétoldalas A3-as szkennereik étvágyát.

Biszak Sándor és Biszak Előd

Biszak Sándor és Biszak Előd

Fotó: Sióréti Gábor

Tevékenységük más tekintetben is úttörőnek számít: elsőként kezdték el publikáláshoz használni a kétrétegű PDF formátumot, ahogy Magyarország első tömeges digitalizálásra alkalmas robot könyvszkennerét is először az Arcanum helyezte üzembe.

Az elmúlt években az Arcanum már kizárólag az online szolgáltatásainak fejlesztésére koncentrált. Saját fenntartású adatbázisaik közül talán a legfontosabb a magyar nyelvű vagy vonatkozású periodikákat felvonultató Arcanum Digitális Tudománytár: pótolhatatlanul hasznos eszköz ez a kutatók számára, de az otthon, számítógépük előtt ülő laikusok számára is remek szórakozás, no és lehetőséget kínál tanulásra, művelődésre is. Előfizetni egy évre, fél évre, egy hónapra vagy akár 24 órára is lehet, miközben a szolgáltatás több száz hazai közintézményből – főleg felsőoktatási intézményekből, illetve könyvtárakból – ingyenesen is elérhető.

A kiadó korábbi lemezes kiadványait bemutató Arcanum Kézikönyvtár bárki számára nyitva áll, míg a történelmi térképsorozatokat a MAPIRE – Történelmi térképek online elnevezésű, szintén szabadon hozzáférhető portálba szervezték. Az Arcanum által fejlesztett online szolgáltatások közül pedig az Országgyűlési Könyvtár által fenntartott Hungaricana Közgyűjteményi Portál tekinthető a legjelentősebb vállalkozásnak.

A tartalmi bővüléssel együtt a napi pár száz fős látogatottságot egy évtized múltával száz­ezres napi oldalfelkeresés váltotta fel. Ahogy Biszak Előd vezető fejlesztőtől megtudtuk, ehhez az is kellett, hogy böngésző alatt fusson az oldal és meglegyen a kellő szerverkapacitás is az egyre növekvő olvasói, látogatói érdeklődés kielégítésére. Mindehhez minden szempontból felhasználóbarát felület tartozik. Mostanában kulcskérdés, hogy hozzáférhetőbbé tegyék a náluk fellelhető, egyre bővülő tartalmakat. A beszkennelt és így online olvashatóvá tett lapokon 50 millió újságkép is rejtőzik – és a felhasználók is gyakorta szeretnének megtalálni egy-egy képet: nos, már név alapján, de egy megadott kép szerint is jó eséllyel kereshetnek. A Google által kidolgozott BERT keresőalgoritmusra épülő, öntanuló rendszerük pedig a gyűjtemény 10 milliárd szavának feldolgozása alapján alakít magának egy képet a magyar nyelvről, megadott nyelvi kategóriák alapján – és ezzel egyben létrehoztak egy gépi tanulást segítő adatbázist. A rohamos fejlődés nyomán magunk is oszthatjuk Biszak Sándor magabiztos szavait: ahol véget ér a Google, ott kezdődik az Arcanum!

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.