Megjelent egy könyv arról, hogy miért jó nekünk, hogy másoknak rossz

  • Karafiáth Metta
  • 2020. december 20.

Sorköz

Még szerencse, hogy a szerző csak színházi előadásokat vizsgál.

Vegyünk a színházrajongókat, aztán az újdonságokra fogékony pedagógusokat. Szűk keresztmetszet tehát, akiket megszólít D. Magyari Imre kacifántos Miért jó nekünk, ha színházban megnézzük, hogy másoknak miért rossz? – Külföldi drámák előadásairól című, 44 színházi kritikát tartalmazó kötete, amely a gimnáziumi tananyaghoz kapcsolható darabokat mutat be. Az ókortól egészen a kortárs drámákig minden alkotás a „kánon” része, és a tárgyalt művek közül több hagyományos kőszínházi előadás (Katona, Örkény, Radnóti, Nemzeti) mellett megtalálhatóak például a Szkénében futó/futott alkotások is.

 

 Magyari szereti a színjátszást, szeret írni és szeret tanítani. Ez utóbbi különösen nagy erőssége a gyűjteménynek: valódi hangon, élő nyelven teszi fel kérdéseit, és odafigyel a fiatalabb korosztályra. Röviden végigszáguld ugyan a történeteken, de elemzések helyett inkább értelmez, miközben kikacsint, távlatokat nyit. Mindezt gyakori önreflexióval, így nem nehéz elképzelni a katedrán álló, beszélgetésre ösztönző pedagógust. Értelmezései során gyakran utal kortárs történésekre (politikától kezdve akár a világjárványig), kvázi önmagával csevegve járja körbe a témáit. Párszor azért beleesik saját pedagógiai csapdájába és költői kérdéseire direkt válaszokat ad, többször eltekeregve az eredeti gondolatfonáltól, és a hatalmas háttértudása olykor némileg nyomasztóvá válik: szinte összenyom a sok információ korábbi fordításverziókról, különböző színpadképekről. Mégis: az értő reflexiók, az új szempontok és a morális eszmefuttatások kiváló kiindulópontjai lehetnek egy-egy irodalom órán kibontakozó vitának vagy beszélgetésnek.

Corvina Kiadó, 2020, 424 oldal, 3999 Ft

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.