Megjelent egy könyv arról, hogy miért jó nekünk, hogy másoknak rossz

  • Karafiáth Metta
  • 2020. december 20.

Sorköz

Még szerencse, hogy a szerző csak színházi előadásokat vizsgál.

Vegyünk a színházrajongókat, aztán az újdonságokra fogékony pedagógusokat. Szűk keresztmetszet tehát, akiket megszólít D. Magyari Imre kacifántos Miért jó nekünk, ha színházban megnézzük, hogy másoknak miért rossz? – Külföldi drámák előadásairól című, 44 színházi kritikát tartalmazó kötete, amely a gimnáziumi tananyaghoz kapcsolható darabokat mutat be. Az ókortól egészen a kortárs drámákig minden alkotás a „kánon” része, és a tárgyalt művek közül több hagyományos kőszínházi előadás (Katona, Örkény, Radnóti, Nemzeti) mellett megtalálhatóak például a Szkénében futó/futott alkotások is.

 

 Magyari szereti a színjátszást, szeret írni és szeret tanítani. Ez utóbbi különösen nagy erőssége a gyűjteménynek: valódi hangon, élő nyelven teszi fel kérdéseit, és odafigyel a fiatalabb korosztályra. Röviden végigszáguld ugyan a történeteken, de elemzések helyett inkább értelmez, miközben kikacsint, távlatokat nyit. Mindezt gyakori önreflexióval, így nem nehéz elképzelni a katedrán álló, beszélgetésre ösztönző pedagógust. Értelmezései során gyakran utal kortárs történésekre (politikától kezdve akár a világjárványig), kvázi önmagával csevegve járja körbe a témáit. Párszor azért beleesik saját pedagógiai csapdájába és költői kérdéseire direkt válaszokat ad, többször eltekeregve az eredeti gondolatfonáltól, és a hatalmas háttértudása olykor némileg nyomasztóvá válik: szinte összenyom a sok információ korábbi fordításverziókról, különböző színpadképekről. Mégis: az értő reflexiók, az új szempontok és a morális eszmefuttatások kiváló kiindulópontjai lehetnek egy-egy irodalom órán kibontakozó vitának vagy beszélgetésnek.

Corvina Kiadó, 2020, 424 oldal, 3999 Ft

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.