Vegyünk a színházrajongókat, aztán az újdonságokra fogékony pedagógusokat. Szűk keresztmetszet tehát, akiket megszólít D. Magyari Imre kacifántos Miért jó nekünk, ha színházban megnézzük, hogy másoknak miért rossz? – Külföldi drámák előadásairól című, 44 színházi kritikát tartalmazó kötete, amely a gimnáziumi tananyaghoz kapcsolható darabokat mutat be. Az ókortól egészen a kortárs drámákig minden alkotás a „kánon” része, és a tárgyalt művek közül több hagyományos kőszínházi előadás (Katona, Örkény, Radnóti, Nemzeti) mellett megtalálhatóak például a Szkénében futó/futott alkotások is.
Magyari szereti a színjátszást, szeret írni és szeret tanítani. Ez utóbbi különösen nagy erőssége a gyűjteménynek: valódi hangon, élő nyelven teszi fel kérdéseit, és odafigyel a fiatalabb korosztályra. Röviden végigszáguld ugyan a történeteken, de elemzések helyett inkább értelmez, miközben kikacsint, távlatokat nyit. Mindezt gyakori önreflexióval, így nem nehéz elképzelni a katedrán álló, beszélgetésre ösztönző pedagógust. Értelmezései során gyakran utal kortárs történésekre (politikától kezdve akár a világjárványig), kvázi önmagával csevegve járja körbe a témáit. Párszor azért beleesik saját pedagógiai csapdájába és költői kérdéseire direkt válaszokat ad, többször eltekeregve az eredeti gondolatfonáltól, és a hatalmas háttértudása olykor némileg nyomasztóvá válik: szinte összenyom a sok információ korábbi fordításverziókról, különböző színpadképekről. Mégis: az értő reflexiók, az új szempontok és a morális eszmefuttatások kiváló kiindulópontjai lehetnek egy-egy irodalom órán kibontakozó vitának vagy beszélgetésnek.
Corvina Kiadó, 2020, 424 oldal, 3999 Ft
