Mégse biztos, hogy ott írt Krúdy, ahol szobrot kapott

  • narancs.hu
  • 2021. december 5.

Sorköz

Viszont Pilinszky János, Orbán Ottó, Nemes Nagy Ágnes biztosan járt a Belvárosi Kávéház államosított utódjában.

November közepén szobrot állítottak Budapest V. kerületében, a Klotild-palota mellett Krúdy Gyulának. Ez a déli Klotild-palotát luxusszállodává alakító török tulajdonosok ötlete volt: arra gondoltak, így tisztelegnek a magyar irodalom egyik legtermékenyebb alkotója előtt – ha már ott, a Belvárosi Kávéházban írta a Szindbád-történetek jelentős részét. 

A szobor Lelkes Márk és Máthé Krisztián munkája, Meszlényi Molnár János öntötte bronzba. Krúdy egy asztalnál ül, van ott még egy szék, amire le lehet ülni – éppúgy, mint 2012 óta Nagyvárad sétálóutcáján a Holnap antológia szerzői közül négy, Ady Endre, Dutka Ákos, Juhász Gyula és Emőd Tamás mellé.

A 24.hu emlékeztetett, hogy 2013-ban már állítottak Budapesten Krúdyt idéző szobrot, az Óbudai Fő téren, az író lakóhelyéhez közel. Ott is asztalnál ül, helyet lehet foglalni mellette, az asztalon van szóda, bor, füzet, igaz, az ülő férfialak a Szindbád című film főszereplője, akit Latinovits Zoltán alakított.

Azt, hogy Krúdy a Belvárosi Kávéházban alkotott, a 24.hu is leírta novemberben – aztán viszont kutatott, de nem talált bizonyítékot arra, hogy Krúdy Gyula valóban a Belvárosi Kávéházban dolgozott volna a Szindbád-történeteken. A lap idézi Saly Noémi irodalomtörténészt is, aki a Budapesti Negyed 2001-es Krúdy- és Pest-számában tanulmányt közölt az író és a főváros kapcsolatáról, de nem említette a Belvárosi Kávéházat, mert nem utal semmilyen adat arra, hogy az író ott járt volna, és nem is írt róla semmi érdemlegeset.

Saly Noémi a 24.hu-nak most azt nyilatkozta, abba a kávéházba Krúdy idejében inkább jogászok, üzletemberek, katonatisztek jártak. Krúdy nem nagyon járt a Belvárosban, a Centrálban járhatott, Osvát Ernőnél. Szóval a legenda, miszerint Krúdy ott írt volna, nagy eséllyel hamis. 

Más irodalomtörténész a portál kérdésére reagálva azt mondta, hogy a huszadik század második felében biztosan járt abban a kávéházban Pilinszky János, Orbán Ottó, illetve Nemes Nagy Ágnes, lehet, nekik érdemesebb lett volna ott szobrot állítani. Krúdy inkább kocsmákba járt, és meglepő módon otthon írt, vagy ahol épp az otthona volt. A Szindbád-történetek többnyire a Király utcai lakásban, illetve az Astoria és a Royal Nagyszálló szobáiban születtek.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A politikai kötődés volt a meghatározó a Városi Civil Alap pénzosztásánál

Jól látszódik, hogy a Városi Civil Alap támogatásainak megítélésénél fontos szerepe volt a politikai beágyazottságnak. A közpénzből kitartott szervezetekről készített gyűjtésünk második részében olyan alapítványokat és egyesületeket veszünk górcső alá, amelyek pontosan illeszkednek abba a politikailag elkötelezett hálózatba, amelyen keresztül az alap pénzei évek óta áramlanak.

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.