Mégse biztos, hogy ott írt Krúdy, ahol szobrot kapott

  • narancs.hu
  • 2021. december 5.

Sorköz

Viszont Pilinszky János, Orbán Ottó, Nemes Nagy Ágnes biztosan járt a Belvárosi Kávéház államosított utódjában.

November közepén szobrot állítottak Budapest V. kerületében, a Klotild-palota mellett Krúdy Gyulának. Ez a déli Klotild-palotát luxusszállodává alakító török tulajdonosok ötlete volt: arra gondoltak, így tisztelegnek a magyar irodalom egyik legtermékenyebb alkotója előtt – ha már ott, a Belvárosi Kávéházban írta a Szindbád-történetek jelentős részét. 

A szobor Lelkes Márk és Máthé Krisztián munkája, Meszlényi Molnár János öntötte bronzba. Krúdy egy asztalnál ül, van ott még egy szék, amire le lehet ülni – éppúgy, mint 2012 óta Nagyvárad sétálóutcáján a Holnap antológia szerzői közül négy, Ady Endre, Dutka Ákos, Juhász Gyula és Emőd Tamás mellé.

A 24.hu emlékeztetett, hogy 2013-ban már állítottak Budapesten Krúdyt idéző szobrot, az Óbudai Fő téren, az író lakóhelyéhez közel. Ott is asztalnál ül, helyet lehet foglalni mellette, az asztalon van szóda, bor, füzet, igaz, az ülő férfialak a Szindbád című film főszereplője, akit Latinovits Zoltán alakított.

Azt, hogy Krúdy a Belvárosi Kávéházban alkotott, a 24.hu is leírta novemberben – aztán viszont kutatott, de nem talált bizonyítékot arra, hogy Krúdy Gyula valóban a Belvárosi Kávéházban dolgozott volna a Szindbád-történeteken. A lap idézi Saly Noémi irodalomtörténészt is, aki a Budapesti Negyed 2001-es Krúdy- és Pest-számában tanulmányt közölt az író és a főváros kapcsolatáról, de nem említette a Belvárosi Kávéházat, mert nem utal semmilyen adat arra, hogy az író ott járt volna, és nem is írt róla semmi érdemlegeset.

Saly Noémi a 24.hu-nak most azt nyilatkozta, abba a kávéházba Krúdy idejében inkább jogászok, üzletemberek, katonatisztek jártak. Krúdy nem nagyon járt a Belvárosban, a Centrálban járhatott, Osvát Ernőnél. Szóval a legenda, miszerint Krúdy ott írt volna, nagy eséllyel hamis. 

Más irodalomtörténész a portál kérdésére reagálva azt mondta, hogy a huszadik század második felében biztosan járt abban a kávéházban Pilinszky János, Orbán Ottó, illetve Nemes Nagy Ágnes, lehet, nekik érdemesebb lett volna ott szobrot állítani. Krúdy inkább kocsmákba járt, és meglepő módon otthon írt, vagy ahol épp az otthona volt. A Szindbád-történetek többnyire a Király utcai lakásban, illetve az Astoria és a Royal Nagyszálló szobáiban születtek.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.