rés a présen

„Mint egy naiv külföldi”  

Maros András író

  • rés a présen
  • 2021. január 13.

Sorköz

Mi közünk van Dániához?

rés a présen: Legutóbbi köteted, a Két-három dán dánokról szól, de Magyarországon játszódik. Mi közünk van nekünk, neked a dánokhoz?

Maros András: A budapesti éjszakában, romkocsmákban, majd Zalában kalandoznak a szereplők, de a történet során otthonukban, Dániában is találkozhatunk velük. Egyszer Szálinger Balázs költő barátom úgy vezetett körbe Zalában, mint a könyvben az idegenvezető a dánokat, és a környék szépsége is legalább annyira lenyűgözött, mint a regénybeli Sørent. Sok helyen jártam már a világon, de ott és akkor úgy csodálkoztam rá a kora őszi, narancssárga fényben szikrázó vidékre, mint egy naiv külföldi turista, aki véletlenül tévedt oda. Innen jött az ötlet. Arra gondoltam, szívesen „hoznék ide” egy külföldi baráti társaságot, akik túl azon, hogy felfedezik a mesés környéket, magukról, egymásról és a barátságukról is tanulnak valamit. Miért pont dánok? Egyrészt van egyfajta skandinávmániám – Koppenhágát már akkor imádtam, amikor még nem is jártam ott –, másrészt épp akkor nyertem el egy egy hónapos dániai ösztöndíjat, amikor az ötlet foglalkoztatni kezdett. Szóval adta magát a dolog.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.