Margot élete tele van ilyen pillanatokkal, főként azután, hogy az egyetemi hirdetőtábla álláshirdetései között rábukkan a Schneider család telefonszámára. A regény egy modern ortodox zsidó család és a négy gyereküket korrepetáló, liberális szemléletű lány hol mulatságos, hol megindító történetét mutatja be. Nem véletlen a főhős és a szerző névegyezése, az érezhetően önéletrajzi elemekkel átszőtt történet egy Antwerpen zsidó negyedéből induló, több évtizedes barátságot mesél el.
A gyémántkereskedő otthonában az anya mindig szótlan, az apa fárasztó zsidó vicceket mesél, a gyerekek kínosan pedánsak, és egy kívülállónak érthetetlen szabályok határozzák meg a mindennapokat. Ide toppan be Margot miniszoknyában és magas sarkúban, és számtalan provokatív kérdéssel, amelyekkel egy rendkívül zárt, ám annál izgalmasabb világban igyekszik eligazodni. A zsidó identitás, a feltétel nélküli hit, a kirekesztett lét és az önként vállalt, tudatos elkülönülés kérdésein rágódva az elbeszélő – majd óhatatlanul az olvasó is – saját értékrendjének boncolgatására kényszerül.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
