Orwell-rajongók, figyelem! Napi Orwell-hírlevél indul

  • narancs.hu
  • 2022. október 28.

Sorköz

Azok, akik feliratkoznak, minden nap elolvashatnak angolul egy rövid szövegrészletet az írótól.

Bár George Orwell munkásságáért sokan rajonganak, talán a többség jellemzően csak az 1984-et és az Állatfarmot ismeri. Egy új projekt most az a célt tűzte ki, hogy minél több emberhez eljussanak a szerző más művei is.

Az Orwell Foundation létrehozta az Orwell Daily-t, azaz a Napi Orwellt, amely akárcsak egy hírlevél, a feliratkozók minden reggel kapnak egy 1000-1500 szavas szövegrészletet az írótól.

Elsőként a Csavargóként Párizsban, Londonban című könyve lesz terítéken, aztán karácsony után egy újabb művet fognak kiválasztani.

Csavargóként Párizsban, Londonban 1933-ban jelent meg. Orwell kevésbé ismert könyve a nyomorról, az éhezésről, a munkakeresés nehézségeiről, és a húszas évek hajléktalanszállóiról szól. A könyvet személyes tapasztalatok ihlették, az író ugyanis fiatal éveit Párizs és London legszegényebb részein töltötte, ahol csavargókkal és koldusokkal találkozott, és alkalmi munkákból élt. 

A Napi Orwell-hírlevél október 28-án, azaz ma indul,  itt lehet rá feliratkozni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.