Ötven évvel ezelőtt négy magyar is esélyes volt az irodalmi Nobel-díjra

  • narancs.hu
  • 2023. január 3.

Sorköz

Nyilvánosságra hozták a 1972-es jelöltek fél évszázadra titkosított listáját.

1972-ben a német Heinrich Böll nyerte az irodalmi Nobel-díjat, de a jelöltek listáján sok olyan név is megtalálható, akik évekkel később kapták meg az elismerést. Ötven évvel ezelőtt ráadásul kimondottan sok, összesen négy magyar szerző is szerepelt az esélyesek között – írja a Könyves Magazin.

Az irodalmi Nobel esetében soha nem hirdetnek ki hosszú vagy szűkített listákat, a jelöltek névsorát ugyanis ötven évre titkosítják. A Nobel-archívum azonban minden év elején közzéteszi azoknak a névsorát, akik korábban jelöltek voltak. Igaz, legkorábban így is csak 2073 elején tudhatjuk majd meg, hogy a tavalyi évben kik közül választhatott a svéd királyi akadémia, amikor is végül Annie Ernaux lett a díjazott.

Az 1972-es jelöltek között ott volt Joseph Heller, Jorge Luis Borges és Friedrich Dürrenmatt is, de több olyan szerző neve is feltűnik a most közzétett listán, akik későbbi években kapták meg az elismerést. Ilyen például Nadine Gordimer (1991.), Günter Grass (1999.), V.S. Naipaul (2001.) és Doris Lessing (2007.) is.

Természetesen a mi szempontunkból mindig az a legizgalmasabb, hogy az adott évben milyen magyar szerzők voltak a jelöltek között. Az utóbbi években például kiderült, hogy Illyés Gyula többször is esélyes volt az irodalmi Nobel-díjra, és ez 1972-ben sem volt másként.

Sőt, ebben az évben kimondottan sok, összesen négy magyar szerző, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Mécs László és Weöres Sándor neve is szerepelt a listán.

Utóbbi kettő egyébként szintén nem először került fel a Nobel listára: Mécs Lászlót ugyanis már 1969-ben és 1970-ben is jelölték a díjra, Weöres Sándor neve pedig az 1970-es és az 1971-es jelöltek között egyaránt megtalálható.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.