Ötven évvel ezelőtt négy magyar is esélyes volt az irodalmi Nobel-díjra

  • narancs.hu
  • 2023. január 3.

Sorköz

Nyilvánosságra hozták a 1972-es jelöltek fél évszázadra titkosított listáját.

1972-ben a német Heinrich Böll nyerte az irodalmi Nobel-díjat, de a jelöltek listáján sok olyan név is megtalálható, akik évekkel később kapták meg az elismerést. Ötven évvel ezelőtt ráadásul kimondottan sok, összesen négy magyar szerző is szerepelt az esélyesek között – írja a Könyves Magazin.

Az irodalmi Nobel esetében soha nem hirdetnek ki hosszú vagy szűkített listákat, a jelöltek névsorát ugyanis ötven évre titkosítják. A Nobel-archívum azonban minden év elején közzéteszi azoknak a névsorát, akik korábban jelöltek voltak. Igaz, legkorábban így is csak 2073 elején tudhatjuk majd meg, hogy a tavalyi évben kik közül választhatott a svéd királyi akadémia, amikor is végül Annie Ernaux lett a díjazott.

Az 1972-es jelöltek között ott volt Joseph Heller, Jorge Luis Borges és Friedrich Dürrenmatt is, de több olyan szerző neve is feltűnik a most közzétett listán, akik későbbi években kapták meg az elismerést. Ilyen például Nadine Gordimer (1991.), Günter Grass (1999.), V.S. Naipaul (2001.) és Doris Lessing (2007.) is.

Természetesen a mi szempontunkból mindig az a legizgalmasabb, hogy az adott évben milyen magyar szerzők voltak a jelöltek között. Az utóbbi években például kiderült, hogy Illyés Gyula többször is esélyes volt az irodalmi Nobel-díjra, és ez 1972-ben sem volt másként.

Sőt, ebben az évben kimondottan sok, összesen négy magyar szerző, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Mécs László és Weöres Sándor neve is szerepelt a listán.

Utóbbi kettő egyébként szintén nem először került fel a Nobel listára: Mécs Lászlót ugyanis már 1969-ben és 1970-ben is jelölték a díjra, Weöres Sándor neve pedig az 1970-es és az 1971-es jelöltek között egyaránt megtalálható.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.