Pál Sándor Attila kapta idén a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat

  • narancs.hu
  • 2023. december 8.

Sorköz

Tizenegyedik alkalommal ítélték oda a 6000 eurós támogatást.

Pál Sándor Attila költő lett a tizenegyedik alkalommal átadott Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj idei nyertese – írja a Litera.hu.

A nettó 6000 eurós ösztöndíj célja a legtehetségesebb pályakezdők, a már rendszeresen publikáló, a tárgyévben új kötettel jelentkező, 35 évesnél nem idősebb szerzők támogatása, új művek megszületésének ösztönzése, valamint a kiadott mű németországi megjelentetésének elősegítése. A díjazott a pénzjutalom mellett lehetőséget kap a Solitude Akadémia által biztosított egy­hónapos stuttgarti alkotói tartózkodásra, a Stuttgarti Magyar Intézet által megszervezett szerzői estre, és az elismerés kiegészül a Literarisches Colloquium Berlin (LCB) által felajánlott egyhónapos, jelentős összegű berlini ösztöndíjjal is.

A fiatal magyar szerzők legjelentősebb elismerésének számító ösztöndíjat Dr. Horváth Péter professzor, a stuttgarti székhelyű Horváth vezetési tanácsadó cégcsoport alapítója, a magyar kultúra németországi közvetítésének, megismertetésének Pro Cultura Hungarica díjjal és a Magyar Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett mecénása, támogatója hozta létre 2013-ban. A támogatásban eddig Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Áfra János, Bencsik Orsolya, Závada Péter, Simon Márton, Harag Anita, Bartók Imre, Kormányos Ákos és Hegedüs Vera részesült. Az ösztöndíj kuratóriuma: Keresztury Tibor író, kritikus, szerkesztő, Parti Nagy Lajos költő, író és Szilasi László író, irodalomtörténész, egyetemi tanár. 

A gyakorlat szerint a kuratórium először a kiadók javaslatai alapján összeállított egy Top10-es listát, akik közül kiválasztották a három – a díjátadásra meghívott és ott felolvasó – jelöltet, Kali Ágnest (Megvakult angyalok; Kalligram / Bookart), Kemény Zsófit (Most vagyok soha; Jelenkor) és Pál Sándor Attilát (Daloskönyv; Magvető). A legjobb háromba jutott két másik szerző 500-500 euró jutalomban részesült.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.