Putyin-barát orosz író is jön a Könyvfesztiválra

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 24.

Sorköz

Hetényi Zsuzsa tiltakozik, az MKKE elnöke szerint nem ilyen szemmel kellene nézni a rendezvény résztvevőit.

A közösségi oldalon emelt szót Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész, műfordító amiatt, hogy a csütörtökön kezdődő 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hivatalos programjában szerepel az orosz Alekszej Gravickij író és Dmitrij Bak műfordító is. Mindketten támogatták az Oroszország által indított háborút Ukrajna ellen.

A két orosz szerző szereplése ellen tiltakozva fel is fog szólalni az eseményen.

Hetényi Zsuzsa szóvá teszi, hogy Alekszej Gravickij tagja az úgynevezett Donyecki Népköztársaság (DNR) Írószövetségének, aláírta a nyílt levelet, amely az Ukrajna ellen elindított „speciális hadműveletet” üdvözölte. Dmitrij Bak újságíró és műfordító az orosz irodalmi múzeumok vezetője, saját műsora van az állami tévében. Ő is aláírt egy nyílt levelet, azt, amely 2014-ben a Krím elfoglalásának örült, magas állami kitüntetéseket is kapott. 

„A világ magukra valamit is adó kulturális és oktatási intézményei 2022 februárja után megszakították a hivatalos kapcsolatot az orosz állami intézményekkel és a háborút támogató személyekkel. A kultúra híd, de nem a határok erőszakos átlépésére és nem diktatórikus rezsimek számára. Nekem személyesen kompromittáló és dühítő ilyen emberekkel egy rendezvényen szerepelni” – írja Hetényi Zsuzsa. Szerinte azért fontos ilyenkor megszólalni, elítélni a háborúzó rendszert, mert így vállal szolidaritást az ember „azokkal az írókkal, akik nem utazgatnak fesztiválokra, mert nem is utazhatnak, külföldre sem, vagy haza sem, hazaárulónak bélyegzik és távollétükben elítélik őket, könyveiket betiltják. Vagy esetleg már meghaltak a frontokon.”

A magyar irodalomtörténész bejegyzéséről a Népszava megkérdezte Gál Katalint, az eseményt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnökét. Ő arra emlékeztetett, hogy az említett két orosz szerzőt más nemzetközi könyves eseményen is vendégül látták, így a Frankfurti Könyvvásáron.

„Óva intek mindenkit attól, hogy ilyen módon kezdje el szemlélni egy könyvfesztivál résztvevőinek összetételét. Nem lehet állandóan azt vizsgálni, kit miért fogadunk be, mindenkinek ellenőrizni a pedigréjét, mert attól tartok, hogy egyszer csak eljöhet az a pillanat, hogy minket nem fogadnak be valami rajtunk kívülálló okból” – mondta Gál Katalin. 

Szerinte ezt a kérdést empátiával kell kezelni. Alekszej Gravickij science fiction-író, műveinek nincs politikai üzenete. Gál Katalin szerint rendben van, ha ez ügyben Hetényi Zsuzsa fel akar szólalni az eseményen, mert ez fontos kérdés. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a könyvfesztiválon egy sor program kötődik Ukrajnához, négy rendezvény szól az ukrán irodalomról, a háború tapasztalatát feldolgozó könyveket mutatnak be, és az ukrán irodalom ingyen kapott standot. „Egy nemzetközi könyvfesztivál nem a fegyverek, hanem a szavak erejével tud fellépni” – mondta Gál Katalin.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.