Olvasói levelek 2024/37.

  • Narancs
  • 2024. szeptember 11.

Interaktív

Háborús viszonyok (Magyar Narancs, 2024. augusztus 29.)

Krusovszky Dénes Háborús viszonyok címmel cikket közölt Hetényi Zsuzsa professzor asszony emeritusi felterjesztésének meghiúsulásáról, illetve az ezzel kapcsolatos etikai vizsgálatról. Az ELTE BTK Etikai Bizottságának elnökeként azért kértem a Szerkesztőséget, hogy válaszolhassak erre az írásra, mert álláspontom szerint Krusovszky Dénes több esetben olyan tényállításokat tett, amelyek nem felelnek meg a valóságnak, illetve olyan határozat meghozását kérte számon az általam vezetett bizottságon, amelynek elfogadására ennek a testületnek egyszerűen nincs lehetősége.

A cikk szövege több olyan nyelvi fordulatot használ („mindenki mossa kezeit”, „etikai csikicsuki”, „Ez gyakorlatilag a szőnyeg alá söprés tipikus esete.”), amelyek egyértelműen azt sugallják, hogy a bizottságnak módjában állt volna hatékonyabb intézkedéseket hozni a Hetényi Zsuzsával történt méltánytalan bánásmód korrigálására. Szeretném világossá tenni, hogy az ELTE Etikai Kódexe értelmében a kari etikai bizottságok kizárólag azt állapíthatják meg, hogy történt-e etikai vétség az adott ügyben, s ha igen, az kinek róható fel. A működését meghatározó szabályok tehát nem adnak lehetőséget az általam vezetett testületnek, hogy az etikai szempontból kifogásolható körülmények között született intézeti tanácsi határozatokat semmissé nyilvánítsa vagy új eljárást kezdeményezzen. Bármely egyetemi testület illetékességének határait a szabályzatokban meghatározott keretek szabják meg, az Egyetem egyetlen bizottságának sincs joga saját működési szabályzatát megváltoztatni. Ezt az etikai bizottságok esetében csak a szenátus teheti meg, mivel az Etikai Kódex szövegét ez a fórum hagyta jóvá.

Tehát azt sugallni, hogy az ELTE BTK Etikai Bizottsága akár hatályon kívül is helyezhette volna a Szláv és Balti Filológiai Intézet tanácsának határozatát, legalábbis tájékozatlanságról tanúskodik, hiszen az ELTE mindenki számára elérhető Etikai Kódexének (ELTE_Etikai_Kodex.pdf) 30. pontja világosan kimondja: a kari etikai bizottságok hatásköre az etikai vétség megállapítására terjed ki. Az ELTE BTK Etikai Bizottságának határozata pontosan ezt tette: megállapította az etikai vétség tényét, s azt is, hogy az kit terhel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.