Olvasói levelek 2024/37.

  • Narancs
  • 2024. szeptember 11.

Interaktív

Háborús viszonyok (Magyar Narancs, 2024. augusztus 29.)

Krusovszky Dénes Háborús viszonyok címmel cikket közölt Hetényi Zsuzsa professzor asszony emeritusi felterjesztésének meghiúsulásáról, illetve az ezzel kapcsolatos etikai vizsgálatról. Az ELTE BTK Etikai Bizottságának elnökeként azért kértem a Szerkesztőséget, hogy válaszolhassak erre az írásra, mert álláspontom szerint Krusovszky Dénes több esetben olyan tényállításokat tett, amelyek nem felelnek meg a valóságnak, illetve olyan határozat meghozását kérte számon az általam vezetett bizottságon, amelynek elfogadására ennek a testületnek egyszerűen nincs lehetősége.

A cikk szövege több olyan nyelvi fordulatot használ („mindenki mossa kezeit”, „etikai csikicsuki”, „Ez gyakorlatilag a szőnyeg alá söprés tipikus esete.”), amelyek egyértelműen azt sugallják, hogy a bizottságnak módjában állt volna hatékonyabb intézkedéseket hozni a Hetényi Zsuzsával történt méltánytalan bánásmód korrigálására. Szeretném világossá tenni, hogy az ELTE Etikai Kódexe értelmében a kari etikai bizottságok kizárólag azt állapíthatják meg, hogy történt-e etikai vétség az adott ügyben, s ha igen, az kinek róható fel. A működését meghatározó szabályok tehát nem adnak lehetőséget az általam vezetett testületnek, hogy az etikai szempontból kifogásolható körülmények között született intézeti tanácsi határozatokat semmissé nyilvánítsa vagy új eljárást kezdeményezzen. Bármely egyetemi testület illetékességének határait a szabályzatokban meghatározott keretek szabják meg, az Egyetem egyetlen bizottságának sincs joga saját működési szabályzatát megváltoztatni. Ezt az etikai bizottságok esetében csak a szenátus teheti meg, mivel az Etikai Kódex szövegét ez a fórum hagyta jóvá.

Tehát azt sugallni, hogy az ELTE BTK Etikai Bizottsága akár hatályon kívül is helyezhette volna a Szláv és Balti Filológiai Intézet tanácsának határozatát, legalábbis tájékozatlanságról tanúskodik, hiszen az ELTE mindenki számára elérhető Etikai Kódexének (ELTE_Etikai_Kodex.pdf) 30. pontja világosan kimondja: a kari etikai bizottságok hatásköre az etikai vétség megállapítására terjed ki. Az ELTE BTK Etikai Bizottságának határozata pontosan ezt tette: megállapította az etikai vétség tényét, s azt is, hogy az kit terhel.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.